A klub 2010. április 11-én alakult, amikor egy üzletember, Szikla Szilárd megvásárolta a pénzügyi gondokkal küzdő FC Szentest. Elődünk a nyolcadosztályban a 3. helyen végzett, ami nem érne feljutást, de mivel rengeteg klub nem kapta meg a szükséges licencet a HFA-tól, ezért a hetedosztályban kezdhetett a csapat. Hamarosan el is készült a sorsolás: a VII.57-be került a frissen alapított Tottinho, amely a 27. szezontól kapcsolódott be a küzdelmekbe. Közel 25 játékos csatlakozott az egyesülethez. Többségében amatőrök voltak, de volt köztük egy-két szabadon igazolható fél-profi is. A jobbak sokáig maradhattak a klubnál, de néhányan nem ütötték meg a mércét, és rövid idő után távozniuk kellett. A klubnak nagyok voltak az elvárásai, a tulajdonos ezt nyilatkozta másnap a Tottinho Newsnak: “Most alacsonyan vagyunk a ranglétrán, de egyszer szeretnénk meghatározó csapat lenni Magyarországon. Ehhez rengeteg munkára és időre lesz szükség.”

Az első meccsre egy rangosabb ellenfél, az olasz hatodosztályú Papaglionti FC érkezett. A 10-0-ás vereség várható volt, de így sem volt senki csalódott, elsőre 60-as Hatstats értékelést ért el a csapat, és több mint 1000 eFt volt a jegybevétel. Az első tétmérkőzés a Magyar Kupa első fordulójában a DFC Roxbury ellen volt, a háromesélyes mérkőzésen végül 3-0-ra kikapott a csapat. Az első bajnokin hasonló volt a képlet: háromesélyes meccs, három kapott gól. A meccs után kirúgták az edzőt, Tompos Jánost, helyére a norvég Dennis Grande érkezett. Az új szakember ezt mondta a Tottinho Newsnak: “A kapusok edzésére szeretném helyezni a hangsúlyt, szerintem ez eredményes és kifizetődő is lehet majd.” Négy nappal később meg is született a csapat első győzelme is: az Érdi Zöld Sasok ellen 4-0 lett a végeredmény. Viszonylag sokat kellett várni az első győzelemre tétmérkőzésen: a 4. fordulóban a Miskolc-Steelers otthonában 5-0-s győzelem született. Sokáig nem volt szerencséje a klubnak, többször is esélyesként lépett pályára, de végül mindig kikapott. Ez volt a helyzet május 29-én is a Mákvirág ellen, igaz ez a mérkőzés két szempontból is sorsfordító volt. Másfél hónap alatt elérte a 100-as Hatstats értékelést, és ami még fontosabb: sorozatban 12 győzelme volt ezután. Az utolsó két fordulóra azonban visszatért a balszerencse, újabb két meglepetésvereségnek köszönhetően az ötödik helyen zárt a csapat, hiába volt csoportja legerősebbje. Így sem maradhatott el az ünneplés, a 12000 férőhelyes stadion teljesen megtelt, a csapat 132-es Hatstats értékelést kapott.

A 28. szezon az utolsó meccsre alapozódott, a szurkolók biztatása és a csapat erőssége adott hitet. Augusztus 11-én kezdődtek el az újabb küzdelmek, az első kupafordulón túl is jutott a csapat, azonban a második körben az ötödosztályú Tokaj FC ellen nem sok esély volt. A hangulat jó volt a csapatnál, de az edző szakmai tudása nem volt megfelelő, ezért szeptember 1-jén az uruguayi Juan Possamai érkezett az edzői posztra. Rengetegen voltak kíváncsiak a Tottinho meccseire, ezért a vezetőség úgy döntött, hogy 13200 fősre bővíti a stadiont, de ez is kevésnek bizonyult, a legelső, Pécsi Chelsea elleni találkozón is már teltház volt. A szezon eredményesen zárult, 14 győzelemmel, 100%-os teljesítménnyel lett bajnok a csapat. A legmagasabb Hatstats értékelés 156 volt, ezt november 6-án értük el a Lombardia Milan ellen. A szezon végi szünetben sokak kérésére 18000 férőhelyesre bővült a stadion.

Mindenki kíváncsian várta a 29., immáron a hatodosztályban töltött szezont. A sorsolás szerint a VI.227-ben kell majd vitézkedni. Mindenki tudta a csoportban, hogy velünk bajnokesélyesként kell számolni. Mesésen indult az idény, továbbjutottunk a kupa 1., majd 2. körén. A 3. fordulóban már az ötödosztályú Szeol AK érkezett, aki már esélyesebbnek számított nálunk. Szerencsére meglepetés született: köszönhetően a játékosok odaadó hozzáállásának és az edző jó taktikai húzásának simán, 4-1-re nyert a Tottinho, és bejutott a 4. körbe fantasztikus 202-es Hatstats értékelést elérve. Ezen a napon délután lemondott Juan Possamai, helyét a korábbi másodedző Matei Baltag vette át. Így nyilatkozott az egyik riporterünknek: “Örülök, hogy egy ilyen jó csapat edzője lehetek. A szerződésem a 30. szezon végéig él, ezalatt szeretném az ötödosztályba vezetni a csapatot.” Nem volt könnyű dolga az új menedzsernek, hiába jöttek a bajnokikon a sikerek, a kupában nehéz ellenfél várt a harmadosztályú Berényi öregfiúk személyében. A mérkőzésre több, mint 40000 néző rendelt jegyet, de még a fele sem jutott be a mérkőzésre. Végül itt már győzött 4-0-ra a nyers erő. Így is mindenki ünnepelt, egész estét bulit tartottak a klub székházában, csak úgy folyt a sör az emberek torkán. Átmentünk 2011-be, és január 8-án még a 223-as Hatstats értékelés sem volt elég arra, hogy a szezonban ezelőtt is viszonylag szerencsésnek mondható Madár L.C.-t legyőzzük. Az ellenfél az utolsó pillanatban egyenlített egy szerencsés góllal. Február 12-én jött egy újabb váratlan döntetlen, majd jött a “tetőpont”: február 26-án egy sok szurkoló által feldolgozhatatlan vereség. Mellesleg ekkor készültek el a legfrissebb munkálatok a stadionban, melyben már 25000-en követhették figyelemmel az utolsó fordulót. Hiába a 226-os Hatstats értékelés, a csapat osztályozóra kényszerült, ahol egy olyan erős csapatot kapott, amely még a negyedosztályban is vígan ellehetne, nem csoda, hogy még a 234-es Hatstats értékelés is nagyon kevés volt. Szikla Szilárd ezt szóvá is tette. “Szeretnék gratulálni a Famacskának, hogy egy ilyen erős csapattal sikerült a 6. helyen végezni az ötödosztályban. Kár, hogy a HFA-nál nem erősség szerint vannak az osztályozók párosításai” – mondta a klubelnök, majd folytatta: “Ez azért is szomorú, mert nagyon gyenge csapatok is bent tudtak maradni, és sokkal erősebb csapatok maradtak egy osztállyal lentebb.”

A 30. szezonnak egyértelműen a magabiztos feljutás volt a célja. Az első kupaforduló előtt az edző, Matei Baltag beszélt az elvárásokról: “A bajnoksággal kapcsolatban csak annyit lehet mondani, hogy fel kell jutni. A kupában pedig szeretnénk minél több kört menni. Remélem az 5. fordulóig eljutunk.” Az 1. körben a csapat eddigi legnagyobb, 12-0-ás győzelmét aratta. A következő két kupameccsen is magabiztos győzelmek jöttek, majd jött a 4. kör, ahol már ötödosztályú ellenfelünk volt. Ekkor ünnepelte 1 éves fennállását a Tottinho, és ez akkor vált teljessé, mikor egy korai góllal 1-0-ra nyert a csapat. Egy héttel később jött a negyedosztályú Jovanmanno, akit 3-1-re tudott felülmúlni a csapat. Ekkor értük el a legmagasabb Hatstats értékelést a klub történetében, 266-ot. Ne felejtsük, még mindig a hatodosztályban vagyunk…

A 6. fordulóban már a harmadosztályú Ballépés FC volt az ellenfél. Itt már senki nem a győzelemben bízott, hanem abban, hogy egy tisztes vereséggel búcsúzik a csapat. Ez meg is lett, sőt a 65. percben, mikor 2-0-ra vezetett a csapat, olyan hangorkán volt az arénában, mintha legalább 100000-en szurkolnának, pedig csak 23800-an voltak, a maradék 1200 fős vendégtábor nem hitte el, hogy ilyen történhet. Később egyenlítettek a vendégek, majd újra erre kényszerültek. 3-3 a rendes játékidőben. “Kétszer is vezettünk, de eladtuk az előnyt, teljesen egyenrangú ellenfél vagyunk. Remélhetőleg megtörténik a csoda.” – mondta Matei Baltag a hosszabbítás előtti percekben. Sajnos a csoda nem történt meg, a csapat tizenegyesekkel 5-4-re kikapott. Másnap reggelig nyúló ünneplés volt több helyen is, a stadionban, a székházban, és az utcán. “Jövőre megnyerjük a kupát!” – mondta egy szurkoló, aki a sok sörtől már a Hattrick Masters szereplésről álmodozott. Lehet, hogy egy nap mégis a világ legjobbjai között látja majd csapatát.

A szezon második felében már a fiatal szélsőkre alapozott Baltag edző. “Lehet, hogy ez egy kicsit meggyengíti a csapatot, de idővel ez később megtérül. Még így is zongorázni lehetne a különbséget mi és a többi csapat között.” A kupakiesés utáni első bajnokin becsúszott egy döntetlen, ezt tudjuk be az örömmámorban úszó játékosoknak. Azóta tovább fejlődött a Tottinho, május végére elkészült a legújabb 35000 férőhelyes stadion, és a klub bebiztosította a feljutást az ötödosztályba még az utolsó forduló előtt.

Ennyi a csapatunk történelme.

- Tördelő Pista, a Tottinho News egyik szerkesztője