About Author: red_tom

Posts by red_tom

0

11. szám: Kioldódott cipőfűző

Szerkesztőségi gondolatok:

Nos számunkra véget ért a nyár, a nyári szünet! Vagy még sem? Elnézéseteket kell kérni, amiért az itt olvasható szám kissé megcsappant terjedelemben kerül elétek, de hát azaz igazság, ha Sanyeszt nem segített volna be, akkor csak az én írásaim kerültek volna ezen oldal margói közé.

Bízzunk benne, hogy lassan vissza-vissza térnek a segítőink, illetve, hogy újakat is kapunk és akkor ismét egy változatos, igen szórakoztató művet tudunk letenni a virtuális asztalotokra. És bízzunk benne, hogy a CP féle U20 sikeresen folytatja a menetelését a VB-n!

Hajrá CP! Hajrá U20! Hajrá U20 Magazin!

– Red Tom (8898031)

Replay:

Magyarország 2 – 2 Costa Rica (392315735)

Jó estét, jó szurkolást! – bömbölte a hangosbemondó a százharminckilencezer-hétszázhúsz (139720) hallgatójának a szokásos péntek esti 8 órás időpontban. A jó pozícióban álló magyar és a kevésbé jó helyezéssel büszkélkedő Costa Ricai csapat összecsapásán (392315735) járunk. Még javában igazgatták az párnáikat a szurkolók, amikor felhangzott a két himnusz a helyi műsorközlő, rebond (6489847) jóvoltából, amit a piros-fehér-zöld magyarok és a piros-kék összeállításban játszó Costa Ricaiak is meglepően feszülten hallgattak.

Az első percek kicsit lomhán teltek, mivel a magyar csapat egykedvűen passzolgatott a mára bunkerfocit hozó Costa Ricai csapat térfelén. Ezt elégelték meg a magyar szurkolók, akik hangos “Alszunk” és “K*rva gyenge” bekiabálásokkal díjazták a produkciót.

– Hé fater! Mikor csinálunk már valamit? Ennél még az “enbéhármas” Biharbasznád – Mucsaröcsöge körzeti rangadó is izgalmasabb! – bökdöste az egyik hat éves taknyos a haját kopaszon hordó úriember oldalát. Az emberünk nem méltatta válaszra, mivel el volt foglalva az előtte ülő öreg bácsi tarkójának módszeres leszotyizásával.
– De fater! He! Ne azt a szart köpködd, nézz már le a kispadra! Ki a franc ül a Charles mellett? Csak nem valamék sleppes?
– Fú bameg! Azokat utáljuk! Várjá, szólok a Jozsónak, az mindjárt eltakarítja a kis mocskot!
Kicsit fészkelődött, majd előkapta a zsebéből az első kezébe kerülő tárgyat, egy közepes vascsövet.
– Na bameg! Hol a telefonom… És még az ellenféltől se jött valami jófajta kemény legény, hogy kirojtozzam a száját ezzel a vascsűvel. Na meg is van. – tárcsázott egy számot, majd rövid csengés után megszólalt az egyik pálya melletti rendfenntartó telefonja.
– Szia Jozsó! – röfögte a telefonba félig szotyival teli szájjal. Azt a sleppes gyereket takarítsátok már el a kispadról. T’od, a hosszúhajút.
– Meglesz Bika! – hallatszott a telefonban – Uram, kérjen jöjjön velem, várja a felesége a portán. – szólott a padhoz a Jozsó.

A hosszú hajú eltűnt az öltözőkijárat mögött, amit a hozzá legközelebb álló piros-fehér-zöld játékos, Fedor Vilmos (328046669) meglepve konstatált. Gondolt kettőt, majd egy-két technikás cselt követően meghúzta a bal szélen. A többiek csak lestek, amint a kis technikás pápai srác igazi faszagyerek módjára végigcselezte a védelmet, majd a tizenhatoson belül elegáns mozdulattal feldobta magát. A bírónak sem kellett több, a majd száznegyvenezer néző előtt befújta a tizenegyest. A büntetőt maga a “sértett” végezte el, nagy magabiztossággal rúgta el a lasztit a balra vetődő Costa Ricai kapus mellett a másik oldalra.

Ezután bőszen támadhatott a magyar csapat, érezte, hogy itt ma bizony lehet keresnivalója. Na meg a csapatot sakkban tartó slepptag sem volt már a közelben… Nyomtak, küzdöttek, kézzel lábbal, mindennel próbálkoztak, de sehogy sem akart jönni a második gól. Egy jobb oldali Geszti László lövés után a védők felszabadítottak, majd a laszti a meglepett Costa Ricai, José Picado elé került. A srác még labdához sem ért ma, nem csoda, hogy lövése méterekkel a kapu fölött szállt el.

A magyarok egyből észbe kaptak és a helyzet után el is kezdtek újra rohamozni. Ezt az ellenfél nem nézte jó szemmel, majd látva, hogy az egyik magyar középpályás még nem evett rendesen az esti töltött káposztából, megkönyörülvén rajta hordágyon küldték haza vacsorázni. A pontosság kedvéért említsük meg, hogy Eszik Alexet váltotta Bánffy László.

A frissen beállt Bánffy Laci új színt vitt a játékba, az eddig magabiztos középpályás fölény még erősebb lett, ami egy gyönyörű magyar gólban teljesedett ki a félidő vége felé. A már említett Fedor húzta meg a bal szélen, majd a kevésbé pontos beadása után a tizenhatos jobb sarkánál álló Rábai Zoli levette a labdát, aztán ahogy azt tanulta, elegánsan elhelyezte azt a hosszú alsó sarokba.

– Ne lankadjon az a figyelem! – kiabált be oldalról Charles. – Alig negyven perc telt el, ennyit az ágyban is bírni kell!

Épp jókor mondta, mivel közben a Costa Ricaiak újabb veszélyes ellentámadást hagytak ki, ezúttal Dany Campos révén. Ezután az utolsó percek az elejéhez hasonló nyugalomban telt el, készülődtek a csapatok a második félidőre.

A szünetben a WC-nek csúfolt pöce előtt kígyózó sorokon kívül a büfé előtti hangoskodás lehet talán szóra érdemes. A probléma gyökerét gyorsan fogyó szotyin kívül a rendelési rendszer hibája miatt rendes sör helyett nagy mennyiségben érkező citromos sör jelentette. A feldühödött szurkolók pedig kijelentették, hogy ők bizony nem isznak “buzisört”.

Közben a szünetben visszaérkezett a padra az öltönyét kapucnis pulóverre cserélő slepptag (így már nem ismerték fel), aki Charles munkáját volt hivatott figyelni, illetve az eredményért is ő felelt volna. Le is esett az álla, amikor látta, hogy az egyébként lazázó csapat 2-0-ra vezet a félidőben. Kapott is az U20 vezetője egy erős fejmosást és egy nemeztbeszéltükmeg-et, majd eligazította a játékosokat is. Azok pedig itták a hosszú hajú minden szavát, na meg a kezét is nézték, ahogy a kenőpénzt osztogatta a magyar srácoknak.

A második félidő nem is kezdődhetett máshogy, mint magyar kihagyott helyzetekkel és cserékkel. Nem is kellett több az ellenfélnek, felbátorodtak, na meg gyanították, hogy itt biza bundázás tényállása forog fenn, így gyorsan begyötörtek két gólt a magyar kapus hónalja alá. A meccs hátralévő része pedig két elégedett csapat játékát hozta, egyedül a magyar szurkolók lehettek elégedetlenek a meccset záró kettős sípszó után.

Csalódottan vánszorogtak hazafelé a magyar szurkolók, a csapat váratlan pontvesztése után kénytelen kelletlen a metró és a trolimegállókba kötöttek bele a Costa Ricai szurkolók hiányában. A slepp pedig megint elégedetten dörzsölte a tenyerét, mivel egy lépéssel közelebb került a céljai eléréséhez.

– sanyeszt [userid= 9943782] –

Hófehérke és a 16 akadémiás törpe


7. rész: The End?!

Zárjuk le tehát a mesénket valahogyan… Nem ebben a részben nem akadémiázunk. Ebben a részben ünnepelünk. Ünnepelünk hisz mint mindenki tudja ebben az évben már nem kiskorú a kedvenc menedzserjátékunk. ( http://www.hattrick.org/HT15/).

Tehát, Hófehérkénk sürgött-forgott, szépítkezett és öltözködött. Izgult hisz nem mindennapi randevúra készülődött a plázákban edződött szívecskéje. Ő ma este ünnepi randira megy a magyar U20 szövetségi CP-jével!

charlesphilip (10823654) herceg pontosan fékezett le fehérlovával a törpék háza előtt. Hófehérkénk a friss olimpiai bajnok Berki Krisztiánt is megszégyenítő ügyességgel és akrobatikus gyorsasággal pattant CP mögé a nyeregbe.

A randi helyszíne egy lassan elhagyatottnak tűnő HT-Fed kocsma [federationid= 83004] volt, amely most próbált új életre kelni. A ma esti program nem volt más, mint közös u20 meccsnézés a haverokkal és a gonosz HT-k közrejárásával világhírnevet kapó régi astra&DVSC_DFN filmsztárjával, a hírhedt Slepp (pfúj! Szitok szó :)) kedvenckéjével Mónos „Vé38” Zoltánnal.

Itt ért véget hirtelen a mesénk, hisz Hófehérke oda lépett Zolikához és közölte vele:

„Luke, az apád vagyok…. Ja nem! Zolika, az apád vagyok”

Zolika, CP és az összes U20 Magazint olvasó egyszerre lepődött meg, és ejtette el az elképedéstől a sörösüveget, hisz Hófehérke maskaráját itt rántotta le magáról az Ugandában átalakult, volt magyar U20 kapitány: Aba [userid= 4096045]…

The End?!

– Red Tom (8898031)

Felhívás!

Tessék a Magazinjaink Topicját (15853637.1) szorgalmasan olvasni, hisz nem sokára jön a közös nyeremény játékunk a NTimes-sal.

– Red Tom (8898031), charlesphilip (10823654) & alibi (1449064)

Felpörgető:

México – Magyarország (392315740), 2012-08-24 20:00

„Egyszer volt, hol nem volt, az óperenciás tengeren is túl, a Thököly, Dózsa György, Stefánia, és Ifjúság útja négyesfogat gyűrűjében kettős rangadókat rendeztek, egy Népstadion nevű intézményben. Akkor történt ez, amikor még lehetett magyar labdarúgásról beszélni. Sokak számára ez akkor szűnt meg, amikor egy “emlékezetes” mérkőzésen, a Mexico 110, Guerrero, Grillito Cantor, Reverte Mexicano utak gyűrűjében épült, Estadio Irapuato (1990 óta Estadio Sergio Leon Chavez) pályán 0-3-as félidőt követően, 0-6-os vereséget szenvedtünk a Szovjetúniótól. Tészta, vagy nem, magaslat, vagy nem, nagy égés volt.
Hogy hogyan függ össze a kettős rangadó, és a 0-6?
Jövő pénteken ismét kettős rangadó lesz, ezúttal Mexikóban, az emlékezetes helyszíntől közel 900 km-re, Nuevo Leon tartományban.
Az eredeti kettős rangadókhoz képest a mérkőzések nem egymást követően, hanem párhuzamosan fognak zajlani, ugyanazon a pályán.
A mérkőzések fontosságára tekintettel, a karika egyvonal, és a karika kétvonal televízió párhuzamosan közvetíti a mérkőzéseket, mindkét mérkőzést alkalmazásunkban lévő háromnevű ripoterünk fogja közvetíteni, aki már bizonyított az olimpia úszás, valamint atlétika közvetítésein. És ne feledjük a kézilabda EB-n nyújtott felejthetetlen teljesítményét.
Akik a rádiójukon szeretnék követni a mérkőzéseket, azoknak sajnálatos hírrel kell szolgálnunk. Karika vonalpöttyvonal adónk elől egy Teamspeak nevű kalózrádió happolta el a közvetítés jogát, ahol felháborító módon mindkét kapitányunk a meccsek KÖZBEN is nyilatkozni fog!!!
Arra kérjük Önöket, hogy semmiképpen se kövessék a kalózrádió adását.
Televízióink a szünetben, az Önök szórakoztatásának kedvéért, Dídzsé Simpson vs. Alexander Púl slágereket fognak sugározni.”
By alibi (1449064)

Bővebb felpörgetők itt és itt:

(15823705.278) & ( http://hattrickunited.org/nt-magyarorszag/2012/08/24/6-resz-kihagyott-buntetok/)

És akkor menjünk, nyomjuk bele a tál chilis babba azt a tábla kiváló minőségű csokit, ahogy az azték utódok ránk hagyományozták, mert ők értenek hozzá…
Hajrá chilis bab! Hajrá Magyarország! Hajrá U20!

– Red Tom (8898031)

Következő számunk megjelenése: 2012.08.31., Péntek!

0

10. szám: Újra szól a szövetségi kapitány…

Szerkesztőségi gondolatok:

Éljen CP! Éljen az U20! Bár itt töredelmesen be kell vallani, hogy én nem CP-re szavaztam, holott teljes bizadalmam benne van. Én bűnös lelkem eltévedt, mert megláttam egy nevet a jelöltek között, és gondoltam folytassa tovább Aba… hátha kitalált már valamit Oláf ellen…

De aba „csak” a második lett most, így éljen az új király, éljen CP! Azért érdemes vetni egy pillantást a választások eredményére…

„A választás győztese
Magyarország U20-as válogatott szövetségi kapitány posztjáért kiírt választás győztese charlesphilip, aki 201 szavazatot gyűjtött be az összesen leadott 373 szavazatból.

Charlesphilip (10823654)

A választás végeredménye
1. charlesphilip
201 szavazat (53.8%)
2. Abacuss
31 szavazat (8.3%)
3. netfort
28 szavazat (7.5%)
4. Verhetetlen
25 szavazat (6.7%)
5. Kicsi99
17 szavazat (4.5%)
6. BoTa88
12 szavazat (3.2%)
7. GordonGecko
7 szavazat (1.8%)
8. zuluvadasz
7 szavazat (1.8%)
9. szajof
6 szavazat (1.6%)
10. Voala
5 szavazat (1.3%)
11. guban91
5 szavazat (1.3%)
12. LntosMallory
5 szavazat (1.3%)
13. jazzbereny
4 szavazat (1%)
14. jupik
4 szavazat (1%)
15. Csacsifules
3 szavazat (0.8%)
16. cudor93
2 szavazat (0.5%)
17. kucza86
2 szavazat (0.5%)
18. Rohamcsiga
1 szavazat (0.2%)
19. limodream
1 szavazat (0.2%)
20. Szádzsip
1 szavazat (0.2%)
21. markow
1 szavazat (0.2%)
22. Vicceske
1 szavazat (0.2%)
23. surgyi3
1 szavazat (0.2%)
24. szgeri
1 szavazat (0.2%)
25. Kadosa
1 szavazat (0.2%)
26. hienaboy23
1 szavazat (0.2%)
27. bocadantas
0 szavazat (0%)
28. Hodos
0 szavazat (0%)
29. ndavid
0 szavazat (0%)
30. Hu_Eszes
0 szavazat (0%)
Σ 373 „

Azért azon érdemes lenne elgondolkodni, hogy hol a többi HT-User ebben az országban, miért nem szavazott vajon 15003 – 373 = 14630 felhasználó? De igaz most ne romboljuk az illúzióinkat, hanem bizakodva nézzünk a jövőbe, ahol is ma este megküzdünk a lengyel srácokkal aztán jöhetnek az aranyálmokat hozó vb selejtezők!

– Red Tom (8898031)

Mini bemutató:

Kenéz Richárd

– És mi újság van a csapatnál? – kérdezte Bődi Feri, miközben az üres vodkás poharat az asztalra csapta és a gigáját kiakasztva nagyot húzott a korsó sörből.
– A kicsiknél vagy a nagyoknál? – kérdezett vissza Svéda Lajos, miközben a narancslevét kortyolgatta.
– A nagyokat tudom, kijárok a meccseikre, a csapatot is támogatom, nem vagyok olyan divatszurkoló, aki az eredménytelenséget látva odébb áll, majd ha meghallja, hogy már tizenvalahány meccs óta veretlen a csapat, akkor magát a főszurkolónak kikiáltva ott rázza a kerítést a pálya szélén. Ott vagyok én minden meccsükön, akár esik, akár fúj, csak csendben meghúzódom a hátsó sorban és figyelem a felfedezettjeimet. Mert akár milyen méltatlan körülmények között is jöttem el, azt senki sem tagadhatja, hogy a két legtehetségesebb saját nevelésű játékost én hoztam az akadémiára.
– Feri, miért nem tudsz meglenni pia nélkül?
– Számít ez? Tudod, hogyan alakult az életem. Célom már nincs, egyedül maradtam, mint a kisujjam. Itt a kocsmában legalább egy-egy ismerős néha ideül az asztalomhoz és el tudunk beszélgetni a régi időkről.
– De ha nem ittál volna, a te tapasztalatoddal, a tehetségekkel, akik arra várnak a mai napig, hogy felfedezd őket, mindezekkel sikerült volna már a HT egyik legsikeresebb akadémiáját megcsinálni! Ehelyett itt kínlódunk hárman a Somló Sanyival meg a Bujdosó Bandival, néha kötelességből azt mondjuk bagolyj-nak (10839145), hogy találtunk egy tehetséget, de mindhárman tudjuk, hogy azokból a srácokból sosem lesz válogatott. A kötelességtudat hajt, próbálunk megdolgozni a pénzünkért, de sem itt Pesten, sem Debrecenben, sem Miskolcon nem találjuk az új Messiket vagy Ronaldókat, de még csak a Détárikat sem. Féltjük az akadémiát, de féltjük az állásunkat is. Ugyanakkor sajnáljuk a menedzsert is, mert ő minden tőle telhetőt megtesz. De ha ilyen tehetségtelen megfigyelőkkel van körülvéve, mint mi, akkor nem tudom, meddig húzzuk még. Hallod, amit mondok?! – csapott az asztalra Svéda, miközben próbálta elkapni barátja tekintetét.
– Persze, de én mit tehetnék? Az az igazság, hogy teljesen kiégtem.
– Ha a barátom vagy, legalább nekem segíthetnél! – vette el Bődi elől a korsót Svéda és lehúzta a maradék sört.
– Azok után, hogy megittad a sörömet, még segítsek is? – kérdezte tettetett felháborodással Bődi Feri. Na, jól van, figyelj ide, de aztán ígérd meg, hogy békén hagysz ezzel! Múlt héten egyik nap ültem a Margitszigeten egy padon, amikor egy 15 év körüli srác meg a kisöccse jelentek meg a Nagyréten. A kicsi jó nagyot rúgott a labdába, a bátyja meg mosolyogva nézte, hagyta, hogy az öccse kicselezze, kötényt adjon neki. Azért néha fejjel dekázott egy párat, felrúgta a felhők fölé a labdát, aztán úgy lekezelte, mint ha odaragasztották volna a lábára. Elküldte a kicsit jó messzire és úgy rúgta oda neki a labdát, hogy te sem csináltad különbül míg játszottál. Pedig tudjuk, hogy te mire voltál képes. Aztán másnap is megjelent a két srác, meg harmadnap is. Szerintem most is ott vannak… Jössz egy vodkával meg egy sörrel!
Svéda Lajos odament a pulthoz, kifizette az italt és kivitte Feri asztalához.
– További jó szórakozást! – csóválta meg a fejét. De azért köszi!
Azonnal villamosra szállt. Máskor ezt a három megállót inkább gyalog tette volna meg, de most sietősre vette a figurát, nem akarta elszalasztani a nagy felfedezést. A Nagyrét felé közeledve azonnal észrevette a két fiút. Amikor az idősebbel szóba elegyedett, az bizalmatlanul kezdte méregetni. Végül Svéda meggyőzte, hogy nem átverésről van szó, amikor azt mondta, hogy szeretné, ha bagoly (1644601) csapatának azonos nevű akadémiáján (1830926) megmutatná, mit is tud a labdával. Persze, csak ha van kedve. És ha a szülei megengedik. De akár el is kísérhetik őt.
Másnap Svéda hiába várta Kenéz Ricsit (120418672) a stadionban. Újból kiment a szigetre, de ott sem találta őket. Szomorúan vette tudomásul, hogy ismételten elkallódott egy tehetség. Pedig már bagolyj-t is beoltotta, mekkora ígéretet talált. Csak a hasára ütve mondta, hogy jó lehet a védekezése, és hogy megfelelő szintű játékos a fiú. Mert tudta, hogy ha ő téved is, Bődi soha. És ha Bődi azt mondta, hogy ez a srác tehetséges, akkor az úgy is van.
Másnap halkan kopogtattak az irodája ajtaján. Ricsi dugta be fejét félszegen az ajtón.
– Csókolom, Lajos bácsi! Ne haragudjon, de azt gondoltam, átverés az egész. Áll még az ajánlata?
– Persze, gyere csak velem! – állt fel sietősen Svéda az asztaltól. A szertárhoz kísérte a srácot és azonnal kért neki egy szerelést.
– Itt az öltöző, gyorsan öltözz át, a többiek már túl vannak a bemelegítésen, mindjárt kezdődik a meccs! – mondta.
– Dehát én… Én… – hebegett Ricsi, de a scout már tolta is befelé az öltözőbe.
A meccsen látszott, hogy idegen neki a nagypálya és az is, hogy csapatban kell focizni. Amikor az ellenfél csatára közeledett, nem is tudta mit csináljon. Az egy csellel elhúzta Ricsi mellett a labdát, ő pedig valami megmagyarázhatatlan ösztöntől vezérelve nemes egyszerűséggel lerántotta a kitörni készülő fiút. Ez a sárga lap volt az első, amit megörökítettek a nevével kapcsolatban a csapatnál. De ennek ellenére mind a menedzserre, mind az edzőre jó benyomást tett, arról nem is beszélve, hogy a csapattársak is hamar befogadták és nem csak a pontrúgásokat bízták rá, hanem a csapatkapitányi karszalagot is a karjára húzták.
Kenéz Richárd eddigi 22 ifimeccsén hét gólt szerzett. A hatékony edzésnek köszönhetően védekezésből hamar elérte a jó szintet és kiderült, hogy ugyanezt játékszervezésből is meg tudná tenni. Erre azonban nem biztos, hogy az akadémiai edzés keretein belül sor kerül, mert nyílt titok, hogy 6 nap múlva már a nagycsapatnál számítanak rá. A menedzsernek nagy tervei vannak vele, a szintén saját nevelésű Rudolph Lindemeier (319166257) és Kenéz Ricsi köré építene egy igazán jó csapatot. A kérdés csupán annyi, hogy az új felfedezettből védőt vagy középpályást neveljen-e? Tehetsége alapján bármelyik lehet a fiatal srácból és ha az U20 megfigyelőjének ezzel kapcsolatban nem lesz külön kívánsága, akkor az általa jóváhagyott edzésterv alapján csak bagolyj-n múlik, hogy mikor lehet Kenéz Richárd nevét olvasni a válogatott névsorában.

– matifu (6976471)

Hófehérke és a 16 akadémiás törpe

6. rész: Butaságok

Hófehérkénk ismét formában volt… akarom mondani az ágyban forgolódott… Csinos pofiját kicsit torzították a másnaposság kínjai. De hát Ő már ilyen éjjelente szerette nagykanállal habzsolni az életet, másnap meg az akadémistái sem ismertek rá. Bár itt hozzá tenném, hogy pár szakavatott, bennfentes Törpe azért a ki-kivillanó fehér neműkből könnyen tudta azonosítani, hogy kivel is van dolguk…
A reggeli kávé után, ami egyáltalán nem józanít, szokott ilyenkor általában butaságokat elkövetni.
Most teszem azt, kinyitotta az újságot és azt látta benne, hogy az akadémistái meccs nélkül kaptak ki… Örök tanulság, legyen mindig alapbeállításod, hátha a kocsmákat és diszkókat látogatva elfelejted a csapatodat beállítani egy-egy meccsre…
Miután konstatálta, hogy butaságot csinált azzal, hogy nem csinált semmit, gyorsan a meccs után egy nappal felhívta a skótokat, de ők közölték, hogy nem nézhet addig új játékos palánta után, amíg nem rúg ki valakit, mert jelenleg teltház van az akadémiáján… De Hófehérkénk nem volt teljesen nimfomán, csak vágyott az új és friss húsra! Ki is rúgta az első Törpét, aki belépett az ajtón. Bár ez ismét butaság volt, hiszen ez a Törpe lett volna az, aki a legtehetségesebb volt és a nagyok közé felhúzva milliókat hozhatott volna a csapat konyhájára…
És kedves olvasó azt hiszed, hogy itt még nem értek véget a másnapos butaságok? Hát jól hiszed! Hófehérkén 5 kávéval és fél doboz cigivel később csak felhúzott egy ifit a nagyok közé, de mivel ott rögtön csak egy csillagot hozott az első meccsén, ki is rúgta, aztán csak morgott, hogy bezzeg az akadémián 8 csillagja is volt…
… Na ez volt az a pont, amikor a Törpéi megunták a butaságait és közös erővel visszagyömöszölték az ágyba egy kis csoportos etye-petyére és józanító alvásra…

Folytatása, illetve a befejező 7. rész következik…

– Red Tom (8898031)

Replay:

Aba győzelemmel búcsúzott

Ha úgy ülsz le egy U20-as válogatott kispadjára, hogy tudod: két nap és kilenc óra múlva zárul a szövetségi kapitányválasztás, akkor egyetlen kívánságod van, hogy a csapatot lehetőleg győztes meccs után add át utódodnak.
Abacuss kapitány így adta át.
Az ellenfél ezúttal ismét Omán volt, és csakúgy, mint 49 nappal azelőtt, most sem fogott ki a magyarokon. A két mérkőzés között fedezhetünk fel rokon vonásokat.
Akkor is, és most is egy góllal győztünk ellenük.
Mindkét találkozón hátrányból tudtunk fordítani, és ugyanaz a csatáruk idegesítette fel a szurkolóinkat, Darwish Dawood Al-Maharby szerezte a meccs első gólját.
Utóbbira talán emlékezniük kellett volna a szultánság fiainak, levonva azt a következtetést, hogy ez alighanem rossz ómen.
Most is az volt.
És még nincs vége: mindkét találkozón csapatunk tagja volt Fedor Vilmos és Hajdu Klaudiusz.
Vili tizennyolcadszor, Klaudiusz tizenharmadszor húzta fel a címeres mezt, most ők ketten fordították meg a meccset.
A pápai védő külön is említést érdemel: annak ellenére, hogy neki elsősorban a támadók ártó szándékának kifürkészése és kapunk előterének őrzése az első számú kötelessége, rendszeresen előre megy olyankor, amikor látja, hogy az elöl lévőknek nem megy a góllövés. Betalált már Moldova, Kenya, Kambodzsa és Izrael ellen is, utóbbi válogatott ellen kétszer is. És most megint. S a meccs napján még csak 19 éves és 92 napos volt – fura lenne, ha az új kapitány kifelejtené őt a világbajnoki selejtezőre készülő keretből.
Hétfőn ugyanis Károly Fülöp Artúr György herceg magyarországi névrokona örökölte meg az U20 tüzes trónját, aki megengedte a népnek, hogy az egyszerűség kedvéért charlesphilipnek szólítsa.
Nos, gratulálunk, régi kapitány, és sok sikert, új kapitány!

– Mr_Crea (9516275)

Belső hang:

“A mai mérkőzésen egy hibrid csapat fog a pályára futni. Egyrészt szerepelni fog pár mostani kvalifikáció rosszabb formás, valamint tapasztalatban lemaradt játékosa, mellettük pedig a VB-sek legfontosabb játékosabbjai fognak szerepet kapni. Emellett formáció gyakorlás lesz, gondolva a későbbi mérkőzésekre. Az eredmény másodlagos, de természetesen örülnék egy sok gólos győzelemnek. :)”

– charlesphilip (10823654)

Felpörgető:


Magyarország – Polska (392561692) 2012-06-22 20:00

„A Lengyel Köztársaság (lengyelül Rzeczpospolita Polska) közép-európai állam a Balti-tenger partján, amely szárazföldön nyugaton Németországgal, délen Csehországgal és Szlovákiával, keleten Ukrajnával, Fehéroroszországgal és Litvániával, északon Oroszországgal (a Kalinyingrádi terület nevű exklávé révén) határos. Tengeri határ választja el Dániától és Svédországtól. Fővárosa Varsó (lengyelül Warszawa). Hivatalos nyelve a lengyel.
A lengyel állam több mint 1000 éves.
.
.
.
Lengyelország neve lengyelül Polska. Az ország hivatalos neve Rzeczpospolita Polska, azaz Lengyel Köztársaság. Az ország neve és a nép polak, polski neve azonos eredetű. A legelterjedtebb vélemény szerint a Polska és polak elnevezések a polán nevű szláv törzs nevéből erednek. Egy másik nézet szerint a név a goplán törzs nevéből származik, amely a Gopło-tó körül élt, és 845 körül hozzátvetőleg 400 erődöt birtokolt a mai Lengyelország területén. Az elfogadott etimológia szerint a név végső gyökere a pole („mező”) szó, illetve az ebből származó polanie, amely annyit tesz, hogy „a mezők lakói”. Erre a következtetésre könnyen eljuthatunk, ha összehasonlítjuk a többi szláv nyelv hasonló jelentésű szavaival.
A magyar nyelvben használatos „lengyel” és „Lengyelország” szó eredete az óorosz lendo („irtásföld”, „szűzföld”) szó lendzsan származéka lehetett (azaz „irtásföldön élő ember”), amely az ómagyar nyelvben még lengyen alakban szerepelt.”

( http://www.youtube.com/watch?v=_YJVO6jPaR0&feature=related)

Állítólag ez egy barátságos meccs lesz… De nem. Most nincs lengyel-magyar barátság! Most tegyük félre néhai közös királyainkat, nemes Bem Apó emlékét, a lengyel vodka kóstolgatását és a vágyat a Kis Polski iránt. Most hadba készülünk lengyel testvéreink ellen. Mondhatnám, hogy azért, mert nem hívtak meg bennünket a lengyel-ukrán EB-re, de nem! Az ok, hogy U20-aink ma este összemérik tudásukat, egyelőre ugyan tét nélkül, de majd CP a friss kapitányunk kerít tétet, mást nem Vegasban…
Reggeli kávém mellől pedig csak ezt üzenem a lengyel testvéreinknek: „Bár még él a lengyel-magyar barátság, de ezt a meccset csak mi nyerhetjük meg! Hajrá Magyarország! – Choć nadal żyje w przyjaźni polsko-węgierskiej, ale to jest tylko to, co gra można wygrać to! Idź na Węgry!”

Hajrá CP! Hajrá U20! Hajrá Magyarország!


– Red Tom (8898031)

Top Secret:


„ – Esetleg top secret kezdő 11-et kaphatunk? Vagy az pofátlan kérés lenne?
– De”:

„Kapus: Máté Pataki (334994279)
Védők: József Maróti (326122581), Ádám Fábi (326799694), Martin Rugovics (336434742), Pál Novák (336752688)
Középpályások: Ádám Bognár (325821722), György Paulay (327822831), József Boga (336531005), Zsolt Tollas (336000735), Milán Pál (336338760)
Csatár: Tibor ‘Whyalwaysme’ Kiss (336168345)

– charlesphilip (10823654)

Következő számunk megjelenése: 2012. 06. 29. Péntek!

0

9. szám: Választásokra várva

Szerkesztőségi gondolatok:

Hétfőtől újra kezdődik! Újra kezdődik valami, talán a remény, az álmodozás vagy talán végre a siker? Ki tudja. De egy biztos hétfőtől ismét választ Hattrick-Magyarország, még hozzá U20-as szövetségi kapitányt. De miért is? Hogy újabb fórum és élő focikon is megjelenő közösségi ikon hulljon porba? Vagy, hogy végre ne csak álmodozhassunk, hanem tényleg végig szurkolhassunk egy VB-t, élőben ujjongva péntek esténként egészen a döntőig?
Na, majd meglátjuk, mert mint tudjuk a remény hal meg utoljára, mi pedig találkozunk e oldalon legközelebb majd akkor, amikor már tudjuk ki a kicsik új kapitánya…

– Red Tom (8898031)

Mini bemutató:

Huber Gergő

Erőss József életét nagyban befolyásolta az a 48 évvel ezelőtti nap, amikor a nagyreményű labdarúgó pályafutását egy súlyos sérülés törte ketté. Akik látták, hogy az ellenfél játékosa miként szállt bele az akkori középpályásba, azt mondják, még az edzettebb mentősöket is a rosszullét kerülgette a nyílt sípcsonttörés láttán.
Komoly műtétek sorozata következett, de már a kórházi ápolás során felkészítették őt az orvosok, hogy az életét más irányba kell terelnie.
Az eltelt időt fizikai munkásként töltötte, néhány éve élheti a nyugdíjasok sok szabadidőt kínáló, de szegényes életét.
A hétvége minden percét a pályák mellett tölti. Megnézi a kölyök, az ifi, az alacsonyabb osztályú felnőtt- és az öregfiúk meccseket is. A kiemelt osztályok mérkőzéseitől távol tartja magát. Hogy miért, erről sosem beszélt.
Családja, lakhelye világ életében Rákosmentéhez kötötte. És szerencsére nem kellett a pályák között nagy távolságot megtennie, hogy egy-egy mérkőzésre eljusson.
Január közepén épp egy felkészülési meccset nézett a valamikori NBII-es csapat pályájának lepusztult lelátójáról, amikor a sporttelep mögött futó patak túlpartja felől labdapattogásra, hangos zsivajra lett figyelmes. Elindult a hiányos kerítés által jelképezett kijárat felé, átegyensúlyozott a patak fölé fektetett vasbeton gerendán és érdeklődve kezdte nézni a kiselejtezett, rozsdás kapukra játszó fiatalokat. Néha elkalandoztak a gondolatai, felidéződött benne a gyerekkori grund hangulata, amikor látta a labdát a nagyobb fűcsomókon, a göcsörtös terepen a fiúkat megtréfálva az ellenkező irányba pattanni, mint amerre az várható lett volna.
Aztán egyetlen srác kötötte le a figyelmét. Erőteljes testalkata ellenére gyorsan, pontosan passzolt, és többnyire a védelem tengelyéből irányította és szolgálta ki átadásaival a többieket.
– Ki az a fiú? – kérdezte az egyik, épp a közelében labdára váró srácot.
– Huber Gergő (117551262).
– Focizik valahol?
– Á, dehogyis! Akkor nem itt rúgná a labdát.
– Nem is sportol versenyszerűen sehol?
– De. Sakkozik – válaszolta a fiú mosolyogva. Az apja matematikus és mindenáron sakkozót akar belőle nevelni. Csak a fater nem látja, hogy sosem lesz Gergőből Lékó Péter.
– Szólnál neki, hogy beszélnék vele?
– Gergő! – kiáltott a pálya felé a srác. Gyere már egy kicsit!
Erőss bemutatkozott Gergőnek.
– Figyellek itt már jó ideje. Nem szeretnél esetleg egy rendes csapatban focizni? Úgy látom, a tehetséged megvan hozzá.
– Szeretnék én, de apámat nem lehet meggyőzni. Odavan a sakkért.
– Holnap gyertek ki a Brösöc (578692) stadionjába. Az ifipályán barátságos meccset játszik a Brösi (1972918) . Megmutathatnád magad a menedzsernek.
– És apám?
– Mondd neki azt, hogy sakkversenyed lesz és szeretnéd, ha megnézne.
Erőss tudta, hogy Strungi (11517767), a menedzser, éjszakai bagoly, így nem érte meglepetésként a hajnali telefoncsörgés.
– Láttam tegnap egy srácot – kezdte az öreg. Szeretném, ha holnap a meccsen te is megnéznéd. Huber Gergő a neve és 15 éves. Amit eddig láttam a játékából, az annyi, hogy az átadása olyan középszerű lehet. Valószínűleg védő nem lesz belőle, de ennek ellenére a védekezése is elérhet egy gyenge szintet.
– Jól van, Józsi bácsi, hozza el holnap, megnézzük mit tud.
Másnap, január 15-én reggel óta esett az eső. Erőss és Strongi azonban már a pálya szélén állt, amikor megjelent Gergő és az apja. A két szakember azonnal odalépett az érkezőkhöz. Bemutatkoztak. Bekísérték őket a kiszolgáló épületbe és Gergőt beküldték az öltözőbe.
– Ne haragudjon, Huber úr – fordult Erőss az apához -, hogy önt is idecsábítottuk. Tegnap ismerkedtem meg Gergővel és hallva az ön szigoráról, nem tudtam jobbat kitalálni, hogy beszélhessünk. A fiát nagyon tehetségesnek látom, és szerettem volna, ha erről ön is meggyőződik a saját szemével.
– De hát láttam én már sakkozni és tudom is, mekkora tehetség! – húzta ki magát a büszke apa.
– Itt most egy kicsit másról van szó – szólt közbe Strungi. Mondja, Huber úr, megkérdezte már valaha Gergőt, hogy ő mit szeretne?
– Én tudom, mi a jó neki! Gyerek ő még ahhoz, hogy saját maga el tudja dönteni.
– Nem is erről van szó. Hanem, hogy van-e más dolog, amihez a sakkon kívül még lenne kedve?
– A sakkot csak teljes odaadással lehet csinálni – válaszolta Huber.
– Úgy látom, ez nehéz lesz, de kérem, jöjjön velünk és nézze meg a fiát.
A makacs apa végül beült a megfigyelővel és a menedzserrel a VIP páholyba. Huber meglepődve vette észre Gergőt a kivonuló csapatban, de nem szólt egy szót sem. Türelmesen végignézte a mérkőzést és közben egyre jobban elgondolkodott a saját gyerekkorán és az apjához való viszonyán, amint látta, hogy fia mekkora lelkesedéssel focizik a többiek között a szakadó esőben. Mikor vége lett a meccsnek, az apa megtörölte könnyes szemeit.
Az öltöző előtt várta Erőss és Strungi társaságában a fiút. Gergő megszeppenve lépett ki a folyosóra.
– Tényleg inkább fociznál, mint sakkoznál? – kérdezte tőle az apja. Ne félj, csak őszintén válaszolj!
– Hát… Én szeretem a sakkot is, de jobban szeretnék focizni és a többiekkel együtt mozogni, mint folyamatosan az asztal mellett ülni egyedül.
Így történt, hogy Huber Gergő tagja lett az ifiakadémia csapatának. Január óta 24 meccsen játszott. Végül a középpályán találták meg az igazi helyét. Sajnos, fejlődése nem töretlen. A sakk által szerzett fegyelmezettségét a focipályán néha sutba dobja, ezért többször kapott már sárga lapot. Talán saját magának is köszönheti, hogy a sérülés sem kerülte el. Szerencsére ezekből – valószínűleg erős testalkatának is köszönhetően – hamar felgyógyult és emiatt meccset nem kellett kihagynia. Kimaradt viszont legalább két edzése a bajnokság szünetelése és egy kiállítása miatt. Pedig nagy napja lehetett volna április 22-én, hiszen – ha nem is klasszikus, de – mesterhármast szerzett a meccsen. Végül a góljai mellett két sárga lapot is begyűjtött, így a kiállítás elrontotta az ünnepet. Átadását mindezek ellenére sikerült a maximális jó szintig fejleszteni. A játékszervezésében rejlő remek lehetőség elérése viszont a 17. születésnapjáig csak álom marad, annak ellenére, hogy jó szinten tart belőle. A sorsa Strungi kezében van, hiszen ő dönti el, hogy még az akadémián tartja-e és kihozza belőle a maximumot vagy szerződteti és megpróbálja egy másik csapat jó edzőjénél válogatott esélyessé neveltetni. Eddig talán az Akadémiás Álom Válogatott tagjai közül Huber Gergő jövője a legtalányosabb, de remélhetőleg nem kallódik el és nem kényszerül vissza a sakktábla mögé.

– matifu (6976471)

Replay:


Vihar a sarokban: kilencven perc nerc?

Kezdjük a végén: “A helyenként jól játszó U-20 Magyarország játékosa, Károly Juhár mai teljesítményével társai fölé nőtt…”
A fenti idézet nem a meccs után hazafelé tartó nézők egyikétől származik. Aki előbb amiatt idegeskedett, hogy hőgutát kap a JUMPERS TRAFFORD lelátóján (mert egyszerűen nem jutott neki hely a fedett ülőn), aztán amiatt, hogy a mieink egyetlen pillanatig sem vezettek a meccsen. És még azt a soványka ikszet is éppen csak sikerült elcsípni…

A hivatalos meccsriportból vettük át betű szerint az idézőjelek közti szavakat.

Három perccel a vége előtt ugyanis még 1-1-re állt a tilitoli, amikor a semmiből kaptunk egy tök váratlan átlövés-gólt, ami miatt Olexandr Kotyukot mégsem ünnepelték társai. Vajon miért? Ám a sajtópáholyban nem volt időnk feltenni önmagunknak a kérdést, mert a középkezdés után Bánffy Lászlóhoz került a labda. És a DJK Vilzing e.V. 23 perccel korábban beállt szélsője annyi ellenállásba ütközött, mint egy ötös fokozatú tornádó egy nebraskai kukoricaültetvényen. Gyakorlatilag díszsorfallal körülvéve vihette be a lasztit a gólvonal mögé.
A slusszpoén: Kotyuk, a FC_Podillya középpályása ezután kapta társaitól az első vállveregetéseket.

Gyanús?
Az.

Ha a csapatoknak nem is, bizonyos fogadói köröknek nagy tétre mehetett a két szomszéd “csatája”, szerencsére kezükre játszott az időjárás, a száraz, fullasztó hőség, és erre rá lehetett fogni mindent. A kevés helyzetet, a pontatlan passzokat, az ellenfél tizenhatosának szisztematikus elkerülését…

– Hálát kell adni ennek a Kotyuk gyereknek, hogy legalább az utolsó pillanatokra vitt valami színt ebbe a dögszürke mérkőzésbe – vélekedett S. László, aki már bánta, hogy meccsre ment inkább, nem a szomszéddal a helyi nyugdíjasok kimittudjára, ahol legalább néhány Dankó Pista-nóta felvillanyozhatta volna. Akár még kissé hamis előadásban is. A lényeg a fíling.
Az itteni nem hasonlított egy válogatott találkozóéra. Még ifiére se.

Az ikszre fogadók – már akik nem kaptak infarktust 1-2-nél – pénzükhöz jutottak. Az eredményt állítólag nem vizsgálják.
Már csak azt nem tudja senki, Juhár Karcsi mivel nőtt társai fölé. Talán a 203 centis magasságára kapott nyolc csillagot az értékelőtől – másra nehéz gondolni, amikor vérbeli csatár létére pontosan annyiszor szerepel a neve a hivatalos meccsriportban, mint a nagyanyámé.
Ja, nem. A nagyanyám nem szerepel az összeállításban. Juhár meg de.

– Ne írja le hogy ez milyen meccs volt mert azért a bizonyos szóért be fogják perelni – emlékeztette e sorok íróját S. László. – Nem tudja bizonyítani.
Ezért ezt nem is írhatom. De azt, hogy kilencven perc nerc, azt igen. És ugyan emlékeztet arra a bizonyos szóra, de a bíróság a sorok között nem olvas, és nem köteles ugyanarra asszociálni a nercről, amire a potenciális felperes.

A végére azért talán ide kellene írni, hogy a Viharsarokban Eszenyi – Fedor, Rostás, Oláh (Bánffy), Szakácsi (Molnár Dezső), Valló – Rybčák, Hajdu, Bognár – Vass, Juhár összeállításban játszottunk. Bár lehet, hogy erre maguk a játékosok sem büszkék. A 22094 néző pedig nem fogja évek múlva unokáinak mutogatni a meccsjegyet. Elég sokat láttunk az utcán eldobva ezekből.
Feltehetően a nerc miatt.

– Mr_Crea (9516275)

Felpörgető:


U20 Magyarország – U20 España (379945054)

A mi találkozónknál sokkal izgalmasabbnak ígérkezik az U20-as világbajnokság két mai elődöntője. A szimpla párosítás bebizonyítja: bármennyire is előfordulnak Olaf által befolyásolt meccsek a HT-ban, hosszú távon a szerencse és a pech kiegyenlítődik, és a vb négy érmese egyaránt az 5 legtöbb felhasználóval és az 5 legtöbb ifiakadémiával (tehát a legnagyobb merítéssel) rendelkező ország közül kerül ki. Jó kis játék ez! :) [Jöhetnek a kövek!]

U20 France – U20 Polska (379971570)

Az IRL Eb nyitómeccse után a lengyelek azonnal bekapcsolják majd a számítógépüket, hogy megnézzék HT-válogatottjuk vb-elődöntőjét is. Egy ilyen programnak azt hiszem, a magyar foci- és HT-szurkolók is örülnének… Mindenesetre ezen a franciák elleni találozón lengyel barátainktól bravúr és szerencse is kéne a továbbjutáshoz. A negyeddöntő utolsó, ki-ki mérkőzésén lemotsolták a laza kontrában bízó finneket, és az utolsó 10 percben fordítva nyertek is (3-2, nagy meccs volt), így ma 6 szitnyi TS- (és 1 szitnyi TC-)hátrányban vannak. A franciák hetek óta lazázva nyerik a meccseiket (érdekes lenne összeszámolni, hány szöglet+fejes gólt értek el) – vajon ma is be merik ezt vállalni? A lengyelek MOTS hozzáállása szinte biztosra vehető, hiszen nincs vesztenivalójuk…
Abacus tippje: “ha nem szól bele Olaf akkor sima francia győzelem, 3-1”

U20 Italia – U20 Deutschland (379971571)

Ha az olaszok nem “adják le” az utolsó, már tét nélküli negyeddöntőjüket a franciák ellen, most könnyebb dolguk lenne, de még így, 1-1 szitnyi TS- és TC-hátrányban a talán legjobb csapat ellen sem esélytelenek. Leginkább pedig szövetségi kapitányuk zsenialitása miatt bízhatnak abban, hogy ez a meccs a 2006-os IRL vb németek elleni elődöntőjéhez lesz hasonlatos: regia5 (911825) kapitányként U20-as és NT-világbajnokságot is nyert már (előbbit pont legutóbb az olaszokkal), mellékesen pedig a jelenleg másodosztályú csapatával két Coppa Italiát. A napokban a vb-fórumon nagy hangon a németeket kiáltotta ki esélyesnek – aztán ember legyen a talpán, aki kitalálja, milyen taktikát választ. Abban biztosak lehetünk: a szintén általa vezetett norvég nagyválogatott mai meccsére való készülés (lévén kb. tét nélküli) nem fogja túl sok energiáját elvenni…
Abacus tippje: “Az olasz-német meccs kb döntő is lehetne, talán most a németek kicsit esélyesebbek. Bár regia mindig okozhat meglepetést 😀 legyen 3-2 a németeknek.”

– andrisfoci (7615038)

Következő számunk megjelenése: Az U20 választások utáni Péntek!

0

8. Szám: Mezrángatás

Álom válogatott!

Ebben a rovatban minden egyes részben (terveink szerint) egy-egy generáció legtehetségesebb emberkéit állítja csapatba az adott generációt legjobban ismerő Főskót, Főkezelő…


A következő világbajnoki generáció:

„A következő világbajnoki generáció legjobbjaiból válogatott brigád, egy érdekes (U20 meccseken nem túl gyakran alkalmazott) 3-4-3-as felállásban. Kilenc jól fejelő mellett a szinte kötelező technikás defcsatár szerepel a képzeletbeli csapatban. Ebben a generációban szerepel “KissTibi”, aki a maga 1 787 600 eFt-os árával nagy valószínűség szerint a válogatott húzóembere lesz :)

Kapus:
Adrián Gubucz (336068219)

Védők:
Mátyás Sasváry (336585015) – jól fejelő
Balázs Poroszlai (335897488) – jól fejelő
Barna Tóth (336774219) – jól fejelő

Középpályások:
Zsolt Tollas (336000735) – jól fejelő
Csanád Kabai (335781150) – jól fejelő

Szélső:
Balázs Szirtesi (336092189) – jól fejelő
Barnabás Kürti (335842422) – jól fejelő

Csatárok:
Tibor Kiss (336168345) – jól fejelő
Dávid Borivoj (336148451) – jól fejelő

TDF:
Péter Szűcs (335865130) – technikás”

– charlesphilip (10823654)

Mini bemutató:


Polacsik Gyula

Polacsik Béla azon kívül, hogy imádta a focit, rendőr volt. A megyei kapitányságon szolgálati beosztása mellett amolyan sportköri elnöki tisztséget is betöltött, rendszeresen mozgásra bírta az állományt. Aktív részese volt a minden évben megrendezett, kapitányságok közötti kispályás futball tornáknak is.
Történt egy alkalommal, hogy bármennyire is próbálták a szolgálatszervezést úgy megoldani, hogy a focicsapat tagjai elszabadulhassanak az aktuális meccsükre, egy ember mégis hiányzott. Lesz, ami lesz alapon a rendőrzászlós elcsábította a tornacsarnokba 15 éves Gyula fiát, és ott a rendezőkkel a versenykiírás áttanulmányozása után a rendőrszakközépiskolás kissrác is a kapitányság csapatának tagja lehetett. A meccset megnyerték, a fiú pedig végig a pályán száguldozott, miközben a hivatásosok majd kiköpték a tüdejüket már az első 12 perc végén is. Így végül a meccset hozta a csapat, az öltözőben a többiek nem győzték dicsérni a srácot. Éppen a szokásos egy-egy doboz jól megérdemelt sört osztogatták szét a padokon ülve – Gyulára jó előre gondolva gyerekkorú révén egy doboz alkoholmentest is hoztak, amivel ugratták is, mert mint tudjuk az igazi kínzás ivásban az alkoholmentes sör, szexben a guminő és meccsen a 0-0 -, amikor Polacsik Béla és a csapat nagy részének egykori elöljárója, Valkay Olivér nyugalmazott rendőrezredes lépett be az ajtón. Bár a szolgálati szabályzat ezt nem kívánta meg, a beidegződésnek köszönhetően a csapzott emberek azonnal vigyázzba vágták magukat, volt, akinek a sörös doboz is kirepült a kezéből.
– Ugyan már, fiúk! – mondta Valkay. Végül mégis kénytelen volt kiadni a “Pihenj!” vezényszót, amikor látta, hogy az emberek mozdulatlanul, emelt fővel állnak továbbra is. Sorban kezet fogott mindenkivel, majd Bélához és Gyulához fordult.
– Bélám, láttam a fiadat, hogy felszántotta a pályát. A kötelező szintfelmérővel valószínűleg sosem lesz gondja. Most viszont nem, mint volt kolléga, hanem, mint az Anzsi Macskahalacska (585318) ifiakadémiájának, a Mosonmagyaróvári AC-nak (1152761) a megfigyelőjeként szeretnék beszélni veled és a fiaddal. Te igazolt játékos vagy valahol, Gyuszi? – fordult a fiúhoz.
– Nem, ezredes úr! – válaszolt katonás határozottsággal Polacsik Gyula (116636015).
– Jaj, istenem! Legalább itt felejtsétek már el az alaki szabályzatot! – kérte az egykori rendőr. Csak annyit szeretnék tőled kérni, hogy természetesen apád engedélyével – nézett jelentőségteljesen Polacsik Bélára – látogass el az ifisták edzésére. Tudom, hogy erőltetett és fárasztó az iskola, hisz nem egy szokványos suliról van szó, de szüksége lenne a csapatnak egy ilyen gyors játékosra. Azt is tudom, hogy a kis- és a nagypálya közötti különbség ég és föld, de hátha megtetszik a nagypályás futball! Na, akkor számíthatok rád holnap?
Gyula a meglepetéstől szóhoz sem jutott, apja kollégái kezdték el mondogatni, hogy mit vacillál annyit?! Ha hívják, akkor menni kell, ha nem jön be a dolog, akkor meg ott hagyja, aztán annyi.
Végül apja és fia is kezet rázott az ezredessel megígérve, hogy ott lesznek az edzésen.
Amint Valkay kilépett az öltözőből, mint egy varázsütésre már meg is szólalt a telefonja. Davestar (8772426), a jelenlegi főnöke, a csapat menedzsere kereste.
– Én vagyok, Oli bátyám! – szólt a telefonban a jól ismert hang. Valkaynak szinte semmibe sem került a telefonálás, mert davestar szinte minden héten legalább egyszer felhívta és érdeklődött, talált-e valakit az akadémiára.
– Szerintem megtaláltam a jövő nagy sztárjátékosát. – válaszolta a ki sem mondott kérdésre Valkay. Polacsik Gyulának hívják és 15 éves. Már most kb. középszerű szintű a szélsőjáték képessége. De ha figyelünk az edzésére, hamarosan lehet egy jó védekezésű játékosunk.
– Akkor holnap várom őt – fejezte be a lényegre törő beszélgetést Davestar.
A menedzser szeretett együtt dolgozni Valkayval és másik megfigyelőjével, Reszegi Patrikkal is. Ritka volt az olyan hét, hogy legalább egyikük ne jelentkezett volna valami ígéretes fiatallal. Az akadémia hármójuk, és természetesen az ifiedző összehangolt munkájának köszönhetően már 39 saját nevelésű játékost adott a HT számára és ezen játékosok többségét sikerült olyan helyekre eladni, ahol jó, illetve remek edzők keze alatt fejlődhetnek tovább. Közülük jelenleg is legalább ketten kopogtatnak az NT ajtaján.
Kicsit elkalandoztunk Polacsik Gyulától, de azt az előző ismeretek birtokában lehet igazán látni, hogy kitűnő kezekbe került az ifjú tiszthelyettes.
Hat napot töltött az akadémián, amikor végre meccsen is megmutathatta magát a pálya mellett fagyoskodó, esernyőket és esőkabátokat készenlétben tartó 233 nézőnek. Bár kicsit idegenül mozgott a számára szokatlan méretű pályán, főleg a középpályás szerepkörében, de egy egyéni akcióból lőtt góllal mégis kivette részét a 12-0-ás győzelemből.
Ezután Valkay tanácsának és davestar utasításának megfelelően szélsőhátvédként egyszerre kapott szélső és védekező edzést is. Szinte lubickolt ebben a szerepkörben, minden meccsen ő nyújtotta a legjobb teljesítményt, gyorsaságával rendre kitűnt.
Eddigi 24 meccsén négy gólt szerzett, de az ő teljesítményét végülis nem rúgott gólokban kell mérni. A meccsek többségét nulla vagy egy kapott góllal zárta az ificsapat, amiben az ifjú – mostanra már mondhatjuk – U-20 válogatott esélyes hátvédnek igen nagy szerepe volt. Az akadémia és az U-20 team eddigi munkáját figyelembe véve pedig egyáltalán nem kell attól tartani, hogy egy ilyen kiváló tehetség, akiből mostanra mind védekezésből, mind szélsőjátékból kihozták a maximális jó szintet, sőt átadásból is majdnem megfelelőre fejlődött, a 11 nap múlva esedékes szerződése után elkallódna.

– matifu (6976471)

Hófehérke és a 16 akadémiás törpe


5. rész: Telefon hívások

Hófehérke úgy döntött, ma reggel ahogy az ébredékor a szemét szúró csipát kitörölte, hogy telefon betyárkodni fog… de szigorúan csak a csapat és az Akadémia érdekében…

De először is a padlóra ejtette lenge kis hálóingjét, aminek következményeként a kulcslyukon át leskelődő Kuka nem tudott a hasára visszafeküdni az ágyikójába. Hófehérke egy gyors tusolás után biztos, ami biztos alapon kisminkelte magát…

Reggeli kávét szürcsölni már a telefonja társaságában ült le. Valakitől azt hallotta, hogy a három semmirekellő skótot különböző nagyvárosokba érdemes kiküldeni. Ő erre nem is akart mást mondani, hisz a skótok köztudomásul a saját pénzükön utazgatnak és dőzsölnek, ha akarnak… Bár kicsit rágódott a dolgon még, hogy nem küldhette el őket sem New Yorkba, sem Münchenbe, de még csak Kuala Lumpurba sem… Így mentek Szombathelyre, Budapestre és Szegedre…

A szombathelyi megfigyelőjét egy félpirítóssal a szájában hívta:

„Helló, főnök, örülök, hogy újra beszélhetünk!

Nos, Csaba Szarvas 16 éves, és amit láttam a játékából, az nagyon is biztató.

Jelenleg szerintem Átadás képessége nagyjából középszerű szinten van. Ha fejlesztjük Gólszerzés képességét, rövid időn belül középszerű szintre is léphet!

Nos, adjunk neki egy esélyt?”

Hófehérkénk majd megfulladt a kenyerétől, amikor ilyen hülyeséget kérdez tőle…

Egy korty kávé közben jelentkezett be a második Budapestről:
„Igen? Ó, üdv, Hófehérke!

Gergely Lestyán nagyon ígéretesnek tűnik. 17 éves, és van benne valami, ha érted, mire gondolok.

Ez a játékos jelenleg gyenge szintű Gólszerzés képességgel rendelkezik. Figyelj az edzésére, és hamarosan lehet egy középszerű Átadás képességű játékosod.

Találunk helyet számára az akadémián?

Amikor a harmadik hívta, akkor már idegességében Hófehérkénk cigarettázott:

„Helló Főnök!
A héten nem találtam senkit aki megütné a mércét”

Hófehérként annyira felhúzta magát, hogy alig tudta felhívni az edzőjét:

„Helló!

Péter Csónakos feltűnően jól játszott a héten, remélhetőleg egyhamar nem esik vissza.

Elek Soós még csak egy gyerek, de máris tekintélye van a pályán. A többiek felnéznek rá.

Gábor Mercz Szélsőjáték képessége úgy gyenge szinten lehet a jelenlegi tudásszintje mellett.

Patrik Gyulai? Hm… egyelőre nem tűnik túl ígéretesnek, de összességében képes a fejlődésre.

Gábor Mercz egyenetlen teljesítményt nyújt: ez néha jól jön, de elképesztően veszélyes is lehet a csapatnak.

Nem hiszem, hogy Gábor Mercz játékosodnak sok keresnivalója lenne az ifiakadémián, legalábbis Szélsőjáték képességét illetően biztos nem, mert már nem tud benne hová fejlődni.

Elek Soós játékát is figyeltem a mérkőzésen, és azt mondom, hogy Gólszerzés képessége akár katasztrofális szintű is lehet majd.

Van egy kis extra információm Elek Soós játékost illetően. Védés képessége csapnivaló szintet is elérhet.

Azt hiszem, ennyi. Majd beszélünk!”

Hófehérkénk a telefont lerakni is elfelejtette, olyan gyorsan rohant el egy üveg whiskyért a sarki boltba….

Folytatása következik a jövő héten!

– Red Tom (8898031)

Vb-körkép

Az U20-as világbajnokság negyeddöntőjének második körét rendezik ma Panamában.

1. csoport

A hétfői első körben Tajvan Olaszországgal játszott. A kis ázsiai ország a vb meglepetése: a hét nagycsapat mellett egyedül az ő bejutásuk megy szenzációszámba, főleg úgy, hogy az előző csoportkörben meg tudták előzni a vb-fórum szakértői által fő éremesélyesként számon tartott argentínokat. Kellett ehhez persze egy nem mindennapi bravúr, mégpedig a címvédő olaszok 3-0-ás legyőzése (378626240) az akkori nyitófordulóban. E két csapat pedig újra összekerült, és a legjobb nyolc között is úgy indult a találkozó, hogy az itáliaiakat a szívroham kerülgette, hiszen a szünetben még Tajvan vezetett. Végül helyreállt a világ rendje, az ismét 2-5-3-ban támadó olasz csapat megnyerte a meccset (379605847).

Gyanítható, hogy bár kalapemelést érdemel Tajvan eddigi produkciója, ők itt már aligha szólhatnak majd bele a továbbjutás kérdésébe. Azt ugyanis feltehetőleg Olaszország, Franciaország és Portugália dönti majd el egymás között. Utóbbi kettő hétfőn csapott össze, és a 2006-os IRL vb elődöntőjéhez hasonlóan most is 1-0-ra győztek a franciák (379605846). Ők ezzel nagyszerűen állnak: ma Tajvan ellen akár már tovább is juthatnak – a győzelemre minden esélyük megvan. Az olasz-portugál pedig nagy meccsnek ígérkezik…

2. csoport
A legjobb 16 között a lengyelek és a németek szintén egy csoportban voltak. Fél percen múlt, hogy a Nationalelf nem esett ki: az utolsó meccsen (378626262) a számukra továbbjutást érő döntetlenre játszó lengyelek a 86. percben megszerezték ellenük a vezetést, és mivel egy perccel korábban Costa Rica egyenlített Irán ellen, úgy tűnt, a lengyel csapat a közép-amerikaiakat viszi magával. De 89:30-nál a németek egy kontra utáni szabadrúgásból 1:1-re mentették a meccset. Mázli ide, mázli oda: Németország dicséretes módon három lazával jutott a negyeddöntőbe. A meglepő Costa Rica elleni vereség után ugyanis be merték ezt vállalni a két élet-halál fontosságú meccsen Irán és a lengyelek ellen, és be is jött nekik…

És igen, a negyeddöntő újabb lengyel-német meccsel kezdődött. Előbbiek – ezúttal kissé érthetetlen módon – ismét védekezésre rendezkedtek be, és rá is fáztak: egy (kései) góllal Németország győzött 2:1-re (379605853). Izgalmas végjátékot hozott a finn-svájci rangadó (379605852) is. Északi rokonaink a 83. percben 2-1-es előnyhöz jutottak, ám Svájc a 88. percben egyenlíteni tudott. A finnek ezt követően újabb két gólt szereztek… Ma Finnország-Németország és Lengyelország-Svájc mérkőzésekre kerül sor.

– andrisfoci (7615038)

Replay:


Magyarország 2 – 0 Slovensko (379434314)

Szlovákokat vertek Budapesten

Nyakunkon a következő U20-as világbajnoki selejtező sorozat. Meg a szlovákok nyakán is. A teher meg a jelenlegi szövetségi kapitányokon és segítő csapataikon, hogy olyan “nemzeti ifjú gárdát” verbuváljanak, majd kovácsoljanak össze ütőképes csapattá, amelyik képes bejutni a legjobbak mezőnyébe. S hogy melyik csapat áll jobban az előkészületekkel? Mivel erre nincsenek egzakt mérőszámok, egyetlen mód kívánkozik a kiderítésére: össze kell engedni a két alakulatot, és a végeredmény majd dönt.
Igaz, semmi másról, csak a pillanatnyi helyzetről, de hát a szlovákok és a magyarok – legalábbis szurkolói szinten – messzemenő következtetéseket igyekeztek levonni még a másik nemzet elmeállapotáról is, merthogy szerintük azt is visszatükrözi egy ilyen virtuális futballcsata.

A meccs a magyar VI.973 – múlt pénteken még – harmadik helyen álló alakulatának, a crp team-nek otthonában került megrendezésre, ott, ahol másnap komoly csatára készültek a hazaiak. A nyomukban lihegő Taszi SC-t kívánták porig alázni, vagy éppen döntetlent elérni ellenük (mindkét esetben ők maradhattak volna a dobogó harmadik fokán). A városrész tele volt Taszi-hívekkel, akik erre a csatára is jegyet vettek már, hogy egy válogatott találkozóval hangoljanak a másnapra.
Össze is akadtak a Szlovákia minden pontjáról idesereglő vendégdrukkerekkel, de atrocitás nem volt, mindössze ilyen óvodás szintű becsmérlése a másiknak:

– Nekünk van nagyobb szurkolói klubunk, beeeee….
– De több rangsorpontunk meg nekünk, hihi….

Miután ezek a játszótéri homokozóba való pro és kontra bekiabálások elhaltak, és a zenekar eljátszotta a két csapat himnuszát, megkezdődhetett a nagy presztízsértékkel bíró, ámde semmiről sem döntő küzdelem.

Amikor a felállásokat kiírták az eredményjelzőre, és kiderült, hogy a magyar tizenegy Kozma – Oláh, Rostás, Fedor, Vass, Szula – Illés, Hajdu, Rybčák, Bognár, Rácz összeállításban, vagyis csatár nélkül, 5-5-0-ban áll fel, a vendégszektor “Nullák vagytok, azok is maradtok!” üvöltésben tört ki.

Egy Grega nem csinál nyarat! Lealázzuk a középpályátokat! Labdát csak a középkezdéshez vonuláskor láttok! – vetette ellen a magyar B-közép, látva, hogy az északi szomszéd is egy árva csatárt dob harcba, 5-4-1-gfyel kísérletezve. Zlievsky – Oťaheľ, Martinák, Kenický, Hrubizna, Tomanka – Reznický, Svorčík, Šulka, Ostrožanský – Grega alkotta a kezdőcsapatot.

A 35 ezres stadionba csak 21734 nézőt engedtek be, mégis tele volt, a többi széket a rendfenntartók foglalták el. S úgy tűnt, kell is dolgozniuk, mert amikor a 2. percben Marcel Hrubizna lövését Kozma Jani kivédte, a 7734 vendégdrukker hangorkánja kis híján felrobbantotta a stadiont. Aztán rémülten hallgattak el, és most a másik szektor akasztotta ki a decibelmérő készülékeket, midőn Oláh Renátó egy iszonyatos lökettel tesztelte a kapufa szilárdságát, ha 7-8 centivel beljebb megy, kiszakad a háló. De ment beljebb.

Ezután helyzetek nem nagyon adódtak. Mindkét csapat a védelemre összpontosított inkább a kezdeti oda-vissza ijesztgetés után. Grega is rájött, hogy tényleg nem csinál nyarat, ez egy kicsit kikezdte őt mentálisan, s hogy helyzet híján mégis bekerüljön valahogy a meccsriportba, hát hátulról beleszállt Bognár Ádámba, hogy legalább egy sárga lappal megemlékezhessenek róla a másnapi lapok.

Állítólag mi támadtunk, a szlovákok meg ellentámadtak, de ebből a nézőtéren csak annyit láttunk, hogy jobbára mi nemtünk előre, a kékek meg néha előreívelgettek, de senki nem jutott még a másik tizenhatosáig se.

Két nagy nulla állt az eredményjelzőn, amikor a bíró megkönyörült a 22 fiatalon, és beküldte őket az öltözőbe, hogy pihenjék ki a pihenést.

Arról, hogy ott mik hangzottak el, senki nem tud semmit. Kétszer hét pecsétes titok. Mindazonáltal a lelkesítőbb szöveg a mieinknél hangozhatott el, mert alig két perccel a hivatalos kezdőrúgás után Bognár áthámozta magát a szlovák védelmen, lement az alapvonalig, és a kékek erdejében valahogy megtalálta Ráczot a labdával, aki elegánsan megérintette azt a cipője orrával. Ez pont elég volt ahhoz, hogy megtévessze a tizenharmadik U20-as meccsén védő Marcel Zlievsky-t, aki őrületes ordibálást rendezett a védőkkel, de már hiába. 1-0…

Nagy ováció magyar oldalról, aztán utána árulózás, mert Grega (feladva a kilátástalan küzdelmet) cserét kért, és a nem kimondottan ős-szlovák családból származó Károly Margitay váltotta fel.

Gólt azonban ő sem szerzett, mint ahogy játéksotársai sem. Mi viszont csatár nélkül is összehoztunk egy másikat, bizonyítva, hogy egy valamirevaló hamiskártyás akkor is tud 21-et csinálni, ha nem is osztanak neki lapot: Vass elorzott egy labdát tétova őrzőjétől, és egy köténnyel sokkolta Zlievsky már amúgy is egyre labilisabb idegrendszerét. 2-0, – a kapus tizenharmadik meccse kimondottan balszerencsés maradt…

A szlovák szurkolótábor jóval csendesebben távozott, mint ahogy jött. A mieink eleget tettek a “Gyertek ide! Gyertek ide!” felszólításoknak, és addig osztogatták az autogramokat, míg minden vendégdrukker ki nem ért a Keleti Pályaudvarra, a rájuk várakozó két különvonathoz.

A tömeg éjfélig éltette a nagybajúszú magyar szövkapot, de már a stadionon kívül, mivel a közmunkásoknak hajnali kettőre el kellet takarítani az utolsó szotyimaradékot is, a másnapi hatodos bronzcsata előtt. Amit mellékesen a vendégek nyertek, így a crp-nek maradt a VI.973 felsőházának alja, vagyis a negyedik hely. De ez már egy másik történet.

– Mr_Crea (9516275)

Felpörgető:

Magyarország – Ukraina (379792289) 2012-06-01 20:00

„Ukrajna (ukránul Україна, kiejtése [Ukrajina]) kelet-európai állam. Oroszország után Európa második legnagyobb területű állama.
Ukrajna 1991. augusztus 24-én kiáltotta ki függetlenségét, amelyet egy december 1-jén megtartott választáson az ukránok többsége támogatott. Az országban azóta többpártrendszer működik. Még ugyanebben az évben kisebb konfliktus alakult ki Ukrajna és Oroszország között a Krím-félsziget hovatartozásáról. 1994-ben Bill Clinton amerikai és Leonyid Kravcsuk ukrán elnök egyezményt kötött Ukrajna nukleáris fegyvereinek leszereléséről.”

(http://www.youtube.com/watch?v=MLvm-IjDWcg)

Lengyel – Ukrán EB? Ugyan már kit érdekelnek a Kelet-Európában rohangáló, spanyolok, németek, hollandok, olaszok, vagy franciák, amikor ma este Aba fiacskái barátságos meccset játszanak a keleti szomszéddal…

A laikusoknak, főleg aki már esetleg a 3. X-en túl jár az Ukránokról pár tragédia jut eszükbe például, hogy azért olyan cikk-cakkos az ukránokkal közös határvonalunk, mert 40 évig rágta a SZU… Vagy a ’86-os atomerőmű robbanás…

De most hagyjuk ezeket. Ha van egy kis mázlink és nem igazolták át a HT világába A jó öreg Andrij-t, akkor tán ismét nyerhetünk, ha nem?! Akkor abától megvonjuk a sört, a tormás vodkát a fiaitól meg a banános müzlit….

Hajrá U20!

– Red Tom (8898031)

Reklám:


„Újra szól a NTimes is: (15720593.1)

„Zöldek a Lilák ellen, valódi lila és zöld foltok nélkül?! (15688040.1)

Következő számunk megjelenése: 2012. 06. 08. Péntek!

0

7. szám: Gyors kontra

Mini bemutató:


Jass Barnabás

Majdnem napra pontosan egy éve történt, amikor Pepperoni8 (11470822) kezében a távirányítóval meredt a képernyőre. Sokadszorra nézte meg kedvenc filmjét, a Régi idők fociját. És még mindig lenyűgözte Minarik Ede elhivatottsága. Tizedszer, századszor vagy talán ezredszer(?) – maga sem tudta – tekerte vissza azt a bizonyos két másodpercet, amikor a külvárosi mosodás elszánt arccal mondta ki a mára már szállóigévé vált mondatot: “Kell egy csapat!”
Pepperoni8 észre sem vette, amint idős szomszédja, Perger Vendel belépett a szobába.
– Te ilyen filmeket nézel? – kérdezte a majd 70 esztendős öreg. Pepperoni8 révületbe esett tekintettel nézett fel és csak annyit mondott:
– Vendel bácsi, kell egy csapat!
Mindig szívesen hallgatta az idős emberek történeteit, így azt is jól tudta, hogy Vendelt 20 éves korában a jövő nagy játékosai között emlegették. Mégis a lelátóról kellett végignéznie az 1963-as év bajnokság átszervezése miatti csonka szezonját, amikor a DVSC csapata a 13. forduló után az utolsó helyen végzett. Szerencsére jelentősége nem volt ennek a helyezésnek, mert nem volt kieső az akkori NBI-ből. Bár az is igaz, hogy a csapat csak egy év haladékot kapott, a következő évben menthetetlenül zuhantak egy osztállyal lejjebb. A 20 éves Perger Vendelnek pedig végképp elment a kedve a futballozástól. A futball szeretete azonban örök életére megmaradt benne.
– És hogy akarsz neki kezdeni, fiam? – kérdezte az öreg, Pepperoni8 kijelentésére utalva.
– Hát van itt egy bajnokság. és a tervem már meg is van. De kéne egy tapasztalt ember segítsége is. Számíthatok magára, Vendel bácsi?
Az öreg leült és órákon át beszélgettek, mit és hogyan kellene csinálni. Perger Vendel pedig kérette magát egy kicsit, de tudta, hogy segíteni fog.
Pepperoni8 talált egy csapatra való játékost, akiket a tulajdonosuk magukra hagyott, így a kezdő menedzser szezon közben állt neki egy új csapat, a Pepperoni S.C, majd a csapat nevét megváltoztatva a Szikigyakor F.C. (1646166) építésének. A nagy terve azonban igazából az volt, hogy ifjú tehetségeket csábítson a megalapítandó JALAPENO (1958440) ifiakadémiára, és ebben volt nagy szüksége az idős ember segítségére. Megkérte Vendel bácsit, hogy utazzon Budapestre és próbáljon minél több fiatalt megnyerni az akadémia számára.
Ezek után mindketten nagy lelkesedéssel vetették bele magukat saját feladatukba. Vendel bácsi magával csábította két barátját, Kiss Csabát és Keczeli Elődöt is. Utóbbi két megfigyelő is talált egy-egy tehetséget, de érezték, hogy számukra ebben a játékosmegfigyelői státusban nem sok lehetőség van, meg hát tehetségük sincs igazán hozzá. Perger Vendel azonban nem adta fel. Élvezte is Pepperoni8 támogatását annak ellenére, hogy hónapokig nem sikerült kiugróan magas tudású srácra bukkannia. Aztán tavaly december 10-én hajnali háromnegyed kettő után pár perccel megcsörrent a menedzser telefonja:
– Megtaláltam, fiam! Itt van mellettem! Mindent megbeszéltem a szüleivel, elintéztem neki a kollégiumi szállást, jön velem Debrecenbe!
– Micsoda? Kicsoda? Miről beszél, Vendel bácsi? – kérdezte álmosan Pepperoni8.
– Hát az akadémiád gyöngyéről! Olyan szélső lesz belőle, hogy ihaj!
– Jól van, jöjjenek – mondta a menedzser, majd kinyomta a telefont és álmosan hanyatlott vissza az ágyra.
Másnap az idős scout egy duci sráccal jelent meg az akadémián.
– Ő lenne az! – mutatta be büszkén legújabb felfedezettjét. – Jass Barnabás! (115982915)
A menedzser ámulva meredt a szokatlan párosra, aztán elkeseredetten roskadt a székébe.
– Vendel bácsi, vigye ki a többiekhez, mutassa be őket egymásnak, aztán bízzuk rá az edzőre, mit tud kihozni belőle.
Ezután az öreg megfigyelő, ha csak tehette, kinn volt az ifimeccseken és büszkén nézte legújabb felfedezettjét. Az edző és a menedzser azonban csöppet sem volt ilyen elégedett. Az akadémia fennállása óta nem sikerült igazi értéket nevelniük a Ht-világ számára és úgy nézett ki, hogy Jass Barnabással sem lesz ez másként. Azt mindketten tudták, hogy szélső nem lesz a gyerekből, ezért első meccsén a középpályán vetették be. Hát… Ezzel az erővel a szélen is elporoszkálhatott volna. Csapnivaló szélsőjáték, pocsék játékszervezés… Édes istenem, mi jöhet még?! Egyetlen valamire való játékosa volt az akadémiának, az akkori kapus, de ő sem volt képes középszerűnél jobb teljesítményre. Közben Barna a védelem közepén kapott helyet, de azon kívül, hogy odaállt az ellenfél csatára elé és az beleszaladt, nem igazán volt többre képes. Ezt meg ugye focinak nevezni erős túlzás.
Aztán egy esős januári napon, miközben barátságos meccsre készült JALAPENO csapata, riadtan vették tudomásul, hogy a kapust, Bancsót sehol sem találják. Volt, aki úgy emlékezett, hogy az előző meccsen megsérült, de igazából senki sem tudta mi lett vele. Ma is csak annyit tudnak a valamikori játékostársai, hogy azóta “más területen kamatoztatja tudását”. De hogy milyen területen és milyen tudását, azt csak sejteni lehet.
Mindenki tudta, hogy kapus nélkül nincs csapat. Ekkor mutatott rá az edző Barnabásra:
– Te leszel a kapus, vedd fel ezt! – vágta hozzá a tréner mérgesen a sráchoz az egyes számú mezt.
Senki sem vette észre, hogy a közel egy hónapi rendszeres testmozgásnak köszönhetően Barna lefogyott néhány kilót, ruganyosabb lett, a megmaradt zsírréteg pedig elkezdett rajta izommá alakulni. Elképedve nézték, amikor a meccs 14. percében egy kapáslövést remek mozdulattal tolt szögletre. Két gólt kapott a csapat a spanyol fiataloktól, de azt mindenki látta, hogy a vereség nem a kapus teljesítményén múlt.
Tehát, mint már annyi esetben, most is egy véletlen segített felszínre juttatni egy tehetséget. Jass Barnabás a jövő nagy reménysége lett. Miután kiderült, hogy az akadémián már nem tud többet tanulni a kapus mesterségből, még megpróbálták fejleszteni védekezés képességét is. Talán a kapuban szerzett önbizalmának köszönhető, hogy az akadémiára kerülésekor még oly gyengén teljesítő ifjú ma már a középhátvéd posztján is képes középszerű teljesítményre. A válogatott utánpótlás bázisán is figyelemmel kísérik fejlődését és már alig várják azt a június 17-i napot, amikortól a felnőttek között megállíthatatlanul fejlődhet tovább.

– matifu (6976471)

Hófehérke és a 16 akadémiás törpe

4. rész: Első meccs

Hófehérke izgatott volt. Na nem azért, mert a reggeli kávéja mellé majdnem lenyelte a gyöngyházpink rúzsát is, hanem mert ma játszotta első meccsét a csapata a Kerekerdei 16Törpe Fc. Gyors készülődés, öltözködés, sminkelés és rohanás a csapat busz után a mérkőzésre…
„Mivel az egyik csapat lekéste a meccskezdést, a szülők és a vezetőség aggódni kezdett, hogy nem keveredtek-e el a csapatbusszal. A járművet azonban sehol sem látták, így a távolmaradás okát továbbra is homály fedte. A leleményes 16Törpe Fc-fiúk eközben körülnéztek, találnak-e magunknak másik ellenfelet. A szomszédos erdei tisztáson szerencsével jártak, így sor kerülhetett a mérkőzésre.”
Hófehérke két mozgáskorlátozott parkolóhelyet is elfoglalva állította le Hello Kitty rózsaszín kabrióját a csapat kissé ütött-kopott busza mellett, ahogy azt a híres celebektől látta és tanulta. Ahogy elhelyezkedett miniszoknyáját igazgatva a kispadon, a bíró már is útjára indította a játékot.
„A reggeli felhők már elvonultak, így 277 néző látogatott ki a csodálatos Tarvágás stadionba.

A nagyon elszánt Erdeiállatok FC átgondolt 4-4-2 taktikát választott a mai mérkőzésre.

A kezdőjátékosok: Favágó – Vadorzó, Erdei Szellem, Rumcájsz, Bujkáló Ellenforradalmár – Medve, Farkas, Tigris, Pufogó Vipera – Nyúl, Szarvas.

A látszólag jól felkészült 16Törpe Fc 4-4-2 felállásban kezdte a mérkőzést.

Az összeállítás: (na ez az amit nem kaptunk meg hivatalosan, mert Hófehérke a pipereasztalkáján felejtette a cetlit amire összeírta a névsort…)”
„16Törpe Fc a kreatív taktikával rukkolt elő. Erdeiállatok Fc ma semmilyen taktikával nem rukkolt elő.”
A meccs igazából eredmény és érdekesség nélkül telt volna, ha Hófehérke nem ugrott volna be a pályára Jimmy Jump-ot megszégyenítve. De a menedzsernő beugrott és egyenesen odarohant az ellenfél kapuját őrző Favágó elé, majd felrántotta a szoknyáját. A bénult Favágó mellett egy törpe hirtelenbe kezdett gólörömbe, de ez már itt senkit sem érdekelt, hisz mindenki azt figyelte, amint Hófehérke eltűnik kézen fogva a Favágóval…
A mai mesénk végét éjjel 23 óra után megtekinthetitek egy piros 18-as karika kíséretében a „Természetcsatornán”…
Folytatása következik a jövő héten!

– Red Tom (8898031)

Replay:

Ahogyan a látszat csalta
(Izrael lerohanásának hiteles története)

“A nagyon elszánt U-20 Izrael átgondolt 5-2-3 taktikát választott a mai mérkőzésre…. A látszólag jól felkészült U-20 Magyarország 4-4-2 felállásban kezdte a mérkőzést…” – hangzott el a honi Há(t)té(r)rádió adásában, másodpercekkel a kezdőrúgás elvégzése után, amikor a riporter az összeállításokat ismertette. Amit nem tehetett meg korábban, mert valami átkozott mosóporreklám vége belelógott a kezdő sípszóba, de hát ezt már megszokhattuk. Fogyasztói társadalmunk egyesek számára nélkülözhetetlen vadhajtása (fogyasztana mosóport, aki kitalálta…)

A sors úgy intézte, hogy mind a felnőtt, mind a korosztályos válogatott idegenbe készült utazni. A két Boeing747 egymás mellett ácsorgott a Liszt Ferenc Repülőtéren, és mindkettőbe épp tankolták a sok-sok tonna kerozint, miközben a játékosok vidáman zrikálták egymást a csarnokban. A felnőttek a fiatalokat csak bukott társaságnak nevezték (midőn nem jutottak be a legjobbak 32-es mezőnyébe, hogy “Panamázhassanak”, vagyis a közép-amerikai államban küzdjenek a világ legjobbjaival). Azok meg visszavágtak, hogy “Sok esélyetek már nektek sincs. Az a csapat, amelyik itthon nem ver meg egy Perut, vagy egy Trinidadot, az menjen inkább pingpongozni. Nem ázik a csarnokban, és nem kell annyit szaladgálnia a labda után!”.

– Mi legalább látjuk Izraelt, ti legfeljebb a tévében nézitek, milyen is az az ország – sütötte el az utolsó poént Fedor Vilmos, a Pápai Fasza Gyerekek alapvetően szimpatikus, technikai tudásáról messze földön híres fenegyereke, amikor meg kellett kezdeni a beszállást.

– Most már muszáj győznötök, ha aláztátok a nagyokat, mert ők bármit játszanak Trinidadon, ha ti kikaptok, égni fogtok előttük, mint a rongy – mondta komoly hangon a kapitány, miután másodikként az ő Jumbó Jetük is felszállt, megkezdve útját Tel-Avivba. – Vili, neked különösen nagy a szád, muszáj leszel valami emlékezeteset alkotni, mert még valaki összébb varrja rajtad azt a ménkű nagy mellényt, amit folyton viselsz. Még az is lehet, hogy hozzád varrja, és úgy maradsz…

– Én cérnával az oldalamban is sztár vagyok, főnök – szájalt Vili, ettől többen felszisszentek, de a kapitánynak volt humorérzéke, és visszavágott:

– Jó, ha van egy tinédzsernek önbizalma, kölyök, de neked akkora arcod van, hogy már-már kudarc.

Nos, ilyen előzmények után végezték el azt a bizonyos kezdőrúgást, aminek közvetítését elnyomta a textília legmikroszkópikusabb részecskéibe is behatoló mosószer reklámspotjának aznapi harmincharmadik ismétlése.

A jól felkészült Magyarország U20 aztán jól ráijesztett arra a velük együtt utazó 113 pénzes pasasra, és a szintén nem zsíros kenyéren tengődő nőjére, akik elkísérték Fedorékat erre a “felkészülési mérkőzésre”. Vagyis inkább valójában egy egyszerű bulimeccsre, amit amúgy is az izraeli magyar kolónia fizetett, repülőgépestül, mindenestül.

Történt ugyanis, hogy a találkozó 188. másodpercében a védőink Raanan Malichiból csak egy elmosódott csíkot láttak, olyan sebességgel száguldott el a szélen, és mire felfedezték, hogy a középpályás és a labda a Föld nevű bolygó mely részén tartózkjodnak, ő már meg is szabadult a játékszertől, erőből belőtte a kapunk elé, és mily csoda: volt, aki számított erre. Csak éppen nem magyar mez volt rajta: Ynon Kapeta volt az, aki lekezelte, hallgatott egy kis madárcsicsergést, szétnézett, nem repül-e légy a szemébe, aztán miután erre mindre volt ideje, okosan elcsavart az egyedül hagyott Molnár Dénes mellett. Máris 1-0…

– Az időben jött pofon néha hasznos lehet – bölcselkedett egy évtizedek óta kinn élő honfitársunk, és lám, igaza lett. Hogy rövidre fogjuk a történetet, innentől “Nagyarc-Kudarc” Fedor Vilmos és társai megrázták magukat, mint rakoncátlan kölyökkutya a lábtörlőt, és irgalmatlan tempót kezdtek diktálni. Az izraeliek akkor birtokolták tíz másodpercnél tovább a labdát, amikor a soron kövekező magyar gól után kiszedték azt a kapujukból, és a középkezdéshez battyogtak. Ha ezt a meccsriportot Lionel Messi, Charles Puyol, vagy Pep Guarediola olvassa, fejét a kezébe temeti, hogy a bánatban lehet 82 és 85 százalékos labdabirtoklást elérni. A mieinknek sikerült. És volt mire arcoskodnia a pápai önbizalom-bombának is, mert egyedül ő zúzott kettőt, szépségdíjas találatai mély nyomokat hagytak a hazai nézőkben, és még mélyebbeket Assaf Kariti lelkében (Ő volt hivatott őrizni a Dávid-csillagosok kapuját. Nem ő tehet róla, hogy aznap csak testben volt előtte öt ember. Arra, hogy lélekben merre tartózkodtak, három sportpszichológus csoport próbál választ találni, vélhetően hiába. Miként arra is hiába keresik a feleletet, miért hagyták üresen a pálya közepét, bár bő három percig egész jó tervnek tűnt.)

Igazságtalanság lenne pusztán Fedor Vilmosra kihegyezni “Izrael lerohanásának” történetét, mert ahhoz, hogy ez összejöjjön, mindenki kellett: Juhár Karcsi, aki az egyenlítő találatot szerezte a 11. percben, és mint igazi csapatember, élő cáfolata csapata nevének (Egoista); Rostás Szabi, az FC Tejcsárda ikonja, aki, ha a szélről befelé cselez (mint a harmadik gól előtt), a védők tehetetlenül nézik logikailag követhetetlen mozdulatait; Bognár Ádám, aki a legidősebb volt az aznapi csapatban, és fejjátékban ismét felülmúlt mindenkit (ő bólintott a negyediknél); és mindenki más ebből a Molnár – Oláh, Vass, Fedor, Lóczi – Rácz, Bognár, Hajdu, Szécsi – Rostás, Légrády kezdő tizenegyből, akikhez aztán meccs közben csatlakozott Juhár, Szakácsi és Székely is.

– A találkozó előtti bemelegítés alapján mondtam, amit mondtam – árulta el a tudósítás elején említett rádióriporter. – Látszott, hogy jól felkészültek, ügyesen mozogtak, a “látszólag” szót azért szúrtam bele, nehogy cikizzenek később, ha mégsem nyerünk. Ez olyan retorikai egérút a szakmában.

– És eme egérút-szabály alapján miként tudja kimagyarázni, hogy az izraeliek melegítéséről ön szerint lerítt az “átgondolt taktika”?

– Átgondolták ők azt, csak hibás volt az elgondolás – vette el tréfával a kérdés nyilvánvaló élét a fiatal szpíker, és elnevette magát. – Végülis a lényeg a lényeg, minden úgy nézett ki, ahogyan a látszat csalta. A látszólag jól felkészült magyar U20 lerohanta Izraelt. Ez a politikában ugyan nagyon durván hangzana, de ennek a mai virtuális futballmérkőzésnek valóban ez a hiteles története.

– Mr_Crea (9516275)

Reklám

Idén már másodjára kerül megrendezésre a Felvidéki Magyarok Kupájának „gladiátorai” kontra SörreFröccs (Fc) „pusztítói” között egy párbaj.
Első megmérettetésen a gladiátorok mondhatni aláztak ezért e szezon 16. hetében megpróbálunk visszavágni.
Első körben Erdély szép stadionjaiba látogattunk el, második alkalommal Vajdaság lesz a „házigazda” és mivel a hagyományteremtésen van a hangsúly, illetve a felvidéki barátainkkal való kapcsolatok ápolásán itt a HT berkein belül ezért következik majd Kárpátalja is (amennyiben egy csúnya vereség után lesz kedvük a gladiátoroknak kiállni ).

Mindkét barátságos kupa egy és ugyanazon szezonban született és így adott volt a lehetőség egy kis párbajozásra a Kelet-Nyugat; FRADI-ÚJPEST mellé.

Itt hívnám fel mindenki figyelmét, hogy az érdeklődők jelentkezését még elfogadjuk felvidéki (nem kell szlovák csapatnak lennie) és magyar részre is, tehát az challenge NYITOTT, bárki jelentkezhet még!

Amennyiben szeretnél jelentkezni e megmérettetésre, kérlek irj az alábbi fórumba ([post= 15703916.1]) vagy Ht mailt is elfogad zsiga26 (8463442)

Beharangozó:
(http://www.youtube.com/watch?v=XQf3YP8p85I&feature=player_embedded)
Hajrá Gladiátorok!Hajrá Pusztitók!Jelentkezzetek bátran!

– zsiga26 (8463442)

Következő számunk megjelenése: 2012. 06. 01. Péntek!

0

6. szám: BL döntőre várva…

Mini bemutató:

Dávid Szigony

Makula István az egyik legaktívabb és legeredményesebb megfigyelője a csetebota tornádok (1778832) ifiakadémiának. A menedzser, patko75 (10843025) minden esélyt megragad, hogy a legtehetségesebb – és csakis a legtehetségesebb – játékosok kerüljenek Cseteboták (1998747) veszprémi akadémiájára. A minőségi válogatásnak köszönhető, hogy a maximális keretlétszám sosincs feltöltve.
Az akadémia három megfigyelője három különböző helyen – Budapest, Debrecen, Szolnok – kutakodik. Hogy Makula Istvánnak különleges tehetsége van-e ehhez a munkához, vagy éppen csak jókor jár-e jó helyen, azt nem lehet tudni. De a scoutok között már régóta nincs verseny, hiszen értelmét vesztette. Ha fogadni kellene, hogy az adott héten melyik megfigyelő talál tehetséges fiatalt, Bagaméri Etele és Sárkány Jeromos sikerére biztosan 10,00 feletti oddsot kínálnának a fogadó irodák. Ehhez a sikerhez azonban nagymértékű elkötelezettségre is szükség van. Makula István nem olyan rég még csak fia útját egyengette a háttérből, akinek végül 20 évesen sikerült egy szlovák csapathoz szerződnie. Ezen a sikeren felbuzdulva gondolt arra az apa, hogy megpróbál minél több tehetségesnek tűnő ifit felkutatni.
A véletlen vetette Veszprémbe, ahol patko75-tel összefutva, a menedzsertől visszautasíthatatlan ajánlatot kapott. Ezután fizetésért tehette meg azt, amit eddig csak passzióból. Utazhatott és meccsekre járhatott.
Vasúton szeretett legjobban közlekedni. Épp Törökszentmiklós felé robogott, amikor egy kiskamaszra lett figyelmes, aki pár méterre a sínektől a semmi közepén versenyt futott a vonattal. István a következő állomáson leszállt, taxiba ült és visszavitette magát oda, ahol a gyereket látta. Ezután gyalogolt egy keveset, mire életre lelt. Egy bakterház árválkodott Szolnok és Törökszentmiklós között. Bement az udvarra, körbejárta a házat, az üres istállót, de senkit sem talált. Vagy két órát toporgott a hidegben, amikor megjelent a kissrác leizzadva, pirospozsgásan. Mint kiderült, ő volt a ház egyik lakója. Apja, Szigony József, közismert néven vonal-, hivatalos néven pedig pályabejáró volt, aki egész nap a két, számára kijelölt állomás között rótta a vasúti pályát egy hosszú nyelű kalapáccsal és egy böhöm nagy villáskulccsal a kezében, ellenőrizve a sínek állapotát, a síntörésről, -repedésről értesítve a központot, illetve elvégezve a kisebb javításokat, mint például a síneket rögzítő meglazult
csavarok meghúzását.
A kissrác nem ijedt meg az idegentől, azonnal véget érni nem akaró mesékbe kezdett. Minden nap futkározik a vonat mellett, mert egyszer majd olimpiai bajnok akar lenni atlétikában. Iskola? Hát azt nem szereti, de nincs is rákényszerítve, hogy járjon. Az apja nem igazán ér rá vele foglalkozni. Az anyja? Őt nem ismeri. Csak annyit tud róla, hogy két napig éltek együtt ebben a házban az apjával, aztán a nő eltűnt, majd kilenc hónap múlva megjelent egy csecsemővel és átadta Szigony úrnak: A tiéd, neveld te!
Dávid érdekes – vagy inkább fura – történetekkel szórakoztatta Istvánt egészen addig, míg apja
alkonyat tájt, a munka alatt és után elfogyasztott napi italadagjától imbolyogva meg nem jelent otthon.

– Vigye csak, vigye ezt a mihasznát! Mit érdekel engem! – mondta akadozó nyelvvel, amikor Makula

István felvázolta neki, hogy tehetséget neveltetne Dávidból Veszprémben.

A fiú nem búcsúzkodott hosszan, apja már amúgy is az ágyon hevert. A megfigyelő azért egy
levelet hagyott az asztalon arra az esetre, ha esetleg Szigony úr másnap nem emlékezne rá, mihez is adta a hozzájárulását. Újra taxit hívott és Szigony Dávid (116870873) belevágott a nagy kalandba. Sokáig nem fogta fel, mi történik vele. Amikor megérkeztek az akadémiára, Makula bemutatta a menedzsernek és a leendő játékostársainak. Hogy a labdával mikor kerülhetett jó barátságba a fiú, azt nem lehet tudni, mert a csapathoz kerülése előtt nem igazán találkozott a játékszerrel. De azt – talán ismét valami földöntúli megérzésnek köszönhetően – a megfigyelő már az első edzés előtt tudta, hogy nem csak szélen, de a középpályán is jó teljesítményre lesz képes a srác. Vagy ha nem, akkor addig fogja nyüstölni, amíg ki nem hajtják belőle a maximumot.

Azon a januári napon, Dávid első mérkőzésén kiderült, hogy Makula most sem tévedett. Legújabb felfedezettje szélsőként a legjobb teljesítményt nyújtotta a csapatból. Alárendelte magát a csapat érdekeinek, miként az elkövetkező 24 meccsen is. Gyorsaságáról is szinte azonnal meggyőződtek, akik látták őt. Kiderült, hogy védekezésén és átadásán lesz mit csiszolni, de erre már valószínűleg csak a felnőtt csapatban kerül sor. Mert, hogy alig egy hónap múlva szerződést kap, ehhez kétség sem férhet. A harmadik meccsén már a középpályán találta magát és onnantól töretlen volt a fejlődése. A vezetőségnek talán annyi hiányérzete marad vele kapcsolatban, hogy bár még időben, de mégsem elég korán került az akadémiára ahhoz, hogy a gólszerzés képességében rejlő maximumot is ki lehessen aknázni. Hat góljával azonban bebizonyította, hogy csatárként is megfelelne, sőt, az egyik meccsen
(64161284) elért 30 méteres bombájával és ugyanakkor rúgott szabadrúgás góljával azt is megmutatta, hogy a pontrúgásával sem lehet nagy gond. De ne legyen senki sem telhetetlen, hiszen örülni kell annak, hogy az edző, a megfigyelő és a menedzser összehangolt munkájának köszönhetően szinte a nulláról sikerült egy tehetséget csiszolni belőle a HT számára.

– matifu (6976471)

Válogatott közeli vélemények:


Válogatott közeli vélemények helyett, most következennek a sokak által kedvelt, az IRL HT-Focik motorja, bocs… kapusa, az az alibi aki állandóan ott forgolódik a válogatottak körül, és hiába nógatják nem vállal el kapitányi posztot. De most elindult az időközi választáson a Nagyoknál. Most Ő osztja meg gondolatait a közszámára:

„HT:
2004. nyár eleje óta űzöm a játékot, az elején természetesen általános edzéssel és gyenge edzővel, valamint meg voltam róla győződve, hogy a meccs végén a leggyengébbnek kiírt játékost ki kell rúgni.
Megvilágosodásom után áttértem a védekezés edzetésére, és a mai napig is azt teszem (kivéve a holtszezonokat). Eleinte nem nagyon törődtem a fórumokkal, aztán miután tapasztaltabb lettem, már próbáltam osztani az észt a kezdőknek.
A fórumokon pár témát olvasok. De a kérdések fórumot például nem is olvasom.
A mentorprogramban részt vettem, a nekem kiosztott felhasználókon felül még pár saját magam által a HT-ra szabadított embert is pátyolgattam. Több embernek jelenleg is szoktam tanácsokat adni a fontos meccseik előtt, ha megkeresnek.
Úgy gondolom, hogy a csapatommal elértem, amit el lehet, külföldi játékosok nélkül, tréderkedésmentesen, szerintem a harmadosztálynál feljebb nem fogok jutni, de természetesen nem adom fel. (többek között ezt is a régi tesztpályázatomból plagizáltam, most legnagyobb megdöbbenésemre feljutásra állok)
A meccsekre mindig elemzésekkel készülök az aktuális ellenfélről, sőt a saját csapatom is próbálom elemezni, hogy tisztában legyek vele, hogy mit vár tőlem az ellenfél.
Írtam pár cikket a Hattrick Pressbe.”
.
.
.
„Válogatott:
Eleinte csak nézelődtem, megnéztem a meccseket, néha kommentáltam a fórumon.
A változást 2008 szeptembere hozta meg, amikor is elegem lett, hogy a nicknevek és az avatarok mögé bújt emberkéket nem ismerem személyesen, ezért ellátogattam az egyik HT-sok számára kiírt focitornára. Ekkor sikerült beszivárognom a sleppbe, amit ezután több személyes találkozó is követett. Itt mindent megtanultam, amivel addig nem voltam tisztában.
Tag vagyok a külső konfon, bár nem szoktam hozzászólni, de mindent elolvasok, persze ha van mit.
A skype szobában jelen vagyok.
Kissherceg első aranygenerációjában tevékeny részt vállaltam, a híres Szoboszlai Bandi jelenleg is a keretemben van, utódja az Előd szintén az U20 kispadjáig jutott.
Röpke időre akadémiás kereső is voltam, Dondefensor ezüstös U20 válogatottjánál csatárfigyelőként tevékenykedtem, a selejtezős, valamint a VB-s korosztály is hozzám tartozott. DD, Napo, Kurszán, valamint Aba ciklusa alatt a skype szoba aktív résztvevője voltam péntekenként. De természetesen nem csupán az U20 meccseihez kapcsolatosan írtam hozzászólásokat, hanem a nagyválogatottal kapcsolatban is. Jelenleg is a skype szoba tagja vagyok, segítek, ahol kell (persze csak akkor, ha van rá lehetőség…)”
.
.
.
„Utánpótlás:
Nagyon fontos az utánpótlás, nagyra becsülöm, aki foglalkozik vele, viszont én a következő generációkon kívül nem fogok foglalkozni a többiekkel. Ha kell, akkor természetesen dörgedelmesen odaszólok a tulajnak. A későbbi generációk esetében csupán a vitás esetek megbeszélése, valamint a figyelők összefogása tartozna a feladataim közé.
Ennek persze ellentmond az, hogy az elavult, illetve félreértelmezett dolgokat rendbe kell tenni az utánpótlásban, ez természetesen az én feladatom lenne, és természetesen el is vállalom.
Ha egy tulajdonos nem követi a kéréseket, akkor a játékos repül a keretből. Inkább én zsaroljak, minthogy engem zsaroljanak.
Teszem azt, ha behívok valakit a keretbe, és a tulaj azonnal piacra teszi, akkor repül is a keretből, ebben az esetben tojok a TS veszteségre. Kivételt képez ez alól, ha előre meg van beszélve, mert szándékosan nem akarok kiszúrni senkivel, csak akkor, ha ő is ki akar szúrni velem.
A farmoknak vége. Atis megkezdte a farmok – hmm, hogy is fogalmazzak – “ritkítását”. Aki farmnál van, az nem lesz válogatott.
Az egész utánpótlás témával (itt elsősorban a keretcserére gondolok) ráérek foglalkozni barátságos meccseket megelőzően.
Ami tuti, a következő szezonban csupán egy edző lesz a keretben, az is csak azért, mert kötelezően lennie kell egynek. A maradék helyre szükség van.
Ezzel kapcsolatosan előre kijelentem, hogy a barátságos meccseken az se érdekel, ha 12 gólt kapunk Nyugat-Vanuatu B csapatától.
Csupán pár dolog érdekel:
– minél több formáció legyen használható szinten begyakorolva;
– a megfelelő játékosok kapjanak XP-t.
– meglegyen a 3 csere meccsenként (fizukompenzáció).
A következő generáció tagjai lesznek a keretben. Akiknél elegendőnek találom a tapasztalat értékét, azok csak a szokásos 1 percet kapják a meccseken. Sokkal fontosabb a többiek XP-tápja.
U20 csk nem jön.
Van még pár dolog, amit érdemes tudni:
– Fogok kommunikálni
– Lesznek feladatok, játékok, melyeket elsősorban a győztesek stadionjában lejátszott NT meccsekkel fogok honorálni
– Nem leszek online minden meccs alatt. (például jövő pénteken)
– Amit ígérek, hogy a vasárnapi meccsen online leszek, előtte, utána, és közben is. (persze csak ha játszunk )
– Ha netközelben vagyok, akkor itt leszek.
– Nem lepődök meg semmilyen eredményen, ez a HT, itt minden megtörténhet.
– A nyerhető tétmeccseket igyekszem nyerni, a kilátástalan meccseket szintén. Aztán meglátjuk, hogy mi lesz belőle.
– Mivel a csapatok közel azonos képességűek, így meg tudom ígérni, hogy minden meccsen legalább 50% esélyünk lesz a pontszerzésre, és picivel több, mint 33,3% a győzelemre.
– A taktika: győzelem, vagy halál. Inkább essek ki nemlétező ts-sel, mint poe-vel.
– A behívásokat, ellenfél keretét figyelem, köszönettel veszem, ha segít(enek) ebben valaki(k).
– Az ötleteket nyitottan kezelem, de természetesen a döntés az enyém.
– Örömmel tapasztaltam némi életet a külső fórumon, de még mindig lassú és körülményes. Mindenkinek tisztában kell lennie azzal, hogy a külső konf csak és kizárólag péntek délután 6-ig használható, onnantól nem. Ráadásul használatának csak csütörtök estétől van igazán értelme, az edzés után.
– FED-ben való taktikázás kizárt.
– Szkájpról lehet szó, csinálok egy újabb szobát. De csak azért, hogy a hagyomány megmaradjon és az új kapitány régi sleppje sikeresen kiközösíthessen pár embert újra a sleppből . Jó, persze nem csak ezért, aki akar, jöhet, taktikázhat, tanulhat ott is. De ha Gipsz Jakab a saját hétvégi meccsére kér tanácsot, akkor úgy fog repülni, hogy lába se éri a földet.
– Pic-picet, nem ajánlok fel, ha valaki felajánlja, akkor megfontolom.
– Nem hiszem magamról, hogy tökéletes jelölt vagyok, biztos vagyok benne, hogy a ciklus alatt hibázni is fogok. Többször is.
– Ha én leszek a befutó, akkor magázódni fogok az NT topikban.
– mit mondhatnék még?
• a labda kerek,
• ha bemegy, gól
• ha kapura megy, gól
• ez benne volt a mérkőzésben,
• jól játszottunk,
• megérdemeltük volna a pontot
• sima volt
• jó, lövés!!!! bedobás.
• mindig a következő meccsre készülünk.
• letelt a 90 perc, a gól nélküli mérkőzés végeredménye: 0-0.
Ha véletlenül nem én lennék a befutó (hehe), akkor előre is engedélyezem a győztesnek, hogy a neki tetszetős ötlete(ke)t lenyúlja a programomból.”

– alibi [userid= 1449064] –

Replay:

Magyarország 2 – 1 Al Iraq (379070545)

Apa kezdődik!!!! – kiáltott a kis Elek (121927917) az apjáért, aki még mindig a nehéz marhasülttel küszködött a konyhában. Bizony nem másra vártak, mint az esti csúcsmeccsre (379070545), ahol a magyar fiatalok legjobbjai mérettek meg az iraki sihederekkel.

Elekecskéről nem kell sokat tudni, irdatlan nagy focirajongó hírében állt, másról sem tudott beszélni csak a fociról. A kedvencei egy régi, gyermekkori emlék miatt mindig is Pincehelyi Pista és “A” Majoros voltak, akik a távoli múltban egy gyönyörű ezüsttel ajándékozták meg a magyar csapatot. Nem is értették osztálytársai, hogy a kis Elek, aki gyenge volt matekból, mit hadovál folyton holmi elrontott CA taktikáról meg idejétmúlt AIM-ról. De mindig is a válogatottakért élt halt igazán, egy péntek estét sem hagyott volna ki. Szegény Elek imádta a focit, de sajnos kacska, csöppet ferde lábakkal áldotta meg az ég, így focipályára lépve maximum a füvet nyírhatta le néhanapján. Apja a híres Kerecseni Rettenet ultracsoport vezérszurkolója (8898031) volt mióta az eszét tudta, valószínűleg tőle örökölhette a foci iránti szeretetét a kis Elek is. Nem is váratta sokáig fiát, befejezte a vacsoráját, majd egy az asszony sentineli szaglása elől elrejtett galamb eleresztése után óvatosan bebotorkált a már előre elrendezett szobába. A fia már javában meccslázban égett, de ez megszokott volt a családban.

Szerencsére nem is kellett sokat várni, szinte pár pillanat elteltével el is kezdődött a meccs, amelyre egész héten vártak. Az elején sokáig gyürkőztek a csapatok, amikor Tom, az apa ki is ugrott a hűtőhöz egy kis sörért az unalmas passzolgatások láttán. Majd elejtette a jéghideg nedűt, amikor a még csupán 15 éves fia egy irdatlan cifra, nyelvújító káromkodást eresztett el, amire már csak az idősebb korosztály képes. Le is szidta volna a fiát, ha nem látja, hogy Irak szerzett vezetést mindenki megrökönyödésére.

Szomorúan ült egymás mellet apa és fia, mindketten vakon meredtek a sportcsatorna képernyőjére. Mivel nagy fanatikusok voltak, így nem kapcsolták ki a tévét, hanem várták a csodát. Bár a középpálya egyértelműen végig az Iraké volt, a magyaroknak is megvolt a saját fegyverük. Egy-egy gyorsabb megiramodásuk, kontrájuk után rendre veszélyes helyzet alakult ki, nem is kellett sokáig szomorkodnia a kis családnak, amikor a 34. percben egyenlített a magyar csapat egy nagyszerű szöglet után.

A Red család egyre izgatottabban lóbálta lábát a foteljében, ugyanis az irakiak cserével próbálták frissíteni a csapatot. Még formációt is váltottak, de így sem tudták megzavarni a magyarok kiváló védekezését. Mindkét csapat óriási helyzetek kihagyásával várta a szünetet, ami nagy örömükre nemsokára be is következett. A szünetben mindkét csapat fújt egy nagyot, majd a pályára lépve újra az irakiak vették át a kezdeményezést. Meddő mezőnyfölényben játszottak, de az igazán a magyarokért szorító szurkolók, mint a kis Elek tudta, hogy lesz még Budán kutyavásár (/Club/Arena/Default.aspx?ArenaID=1992316). És bizony igaza is lett, ugyanis Renátó Oláh második gyönyörű góljával eldöntötte a meccset a magyarok oldalára.

A gól és az örömkönnyek elmúlása után nem sokkal így szólt apjához:

– Apaaa! Renátó is lesz olyan jó focista, mint a Pista meg a Majoros?
– Persze kisfiam, ha rendesen edz, akkor bármi megtörténhet.
– És apaaaa! Ha én is rendesen edzek, akkor én is lehetek még focista, ha nem is a válogatottnál, de a Kerecsennél igen?
– Persze kisfiam! Edzéssel mindent el lehet érni. Pista és Majoros is ugyanilyen 15 éves srác volt mint te és most mindketten felnőtt válogatottak.

A meccsnek vége lett időközben, a magyarok ezt is behúzták, ahogy szokták. A kis Elek pedig eldöntötte, hogy innentől mindent alárendel annak, hogy a kerecseni csapat híres arénájában, a Kerecsen Fészekben játszhasson egyszer!

– Sanyeszt (9943782)

Felpörgető:

U20 Israel – U20 Magyarország (379237392)

Birom helyett egy meccsre beugorva talán nem illene egy rosszmájú megjegyzéssel kezdenem, de az azért tény: ha a tétmérkőzéseken hasítottunk volna úgy, mint mostanában a barátságos meccseken, ma aligha a fórum második oldaláról kell előkaparni ezt a topikot. Amikor igazán kellett volna, öt sorozatban megnyert találkozónk sajnos, nem volt (igaz, a selejtezőket négy győzelemmel kezdtük, majd jött a finnek elleni peches döntetlen) – pedig ha például az utolsó két kvalifikációs meccset hozzuk, majd a vb-n a legjobb 32 között is nyerünk háromszor (ez már-már sci-fi, ráadásul nehezen mondható öt egymás utáni sikernek, hiszen közben játszottunk volna egy csomó barátságost), ma újabb világbajnoki összecsapásra készülnénk, hasonlóan pl. a finnekhez, akik ott vannak a legjobb 16 között.

Csakhogy mi Moldova, Kenya, Omán, Kambodzsa és Irak legjobbjait múltuk felül zsinórban. Vitán felül áll, az országok nagysága alapján mai ellenfelünk, Izrael nagyobb játékerőt képvisel a fentieknél – ugyanakkor csapatszellemük gyakorlatilag nincs. Jó esélyünk van tehát tovább javítani a két U20-as együttes két magyar győzelmet mutató barátságos örökmérlegén. Az utóbbi hetekben védekező felállásokat gyakorló, és azokkal rendre döntetlent elérő izraelieket persze valószínűleg ugyanúgy nem hozzák lázba ezek a tapasztalatért zajló mérkőzések, mint minket, de azért a győzelmi szériánkat csak jó lenne tovább nyújtani!

—> (379237392) <— Hajrá, magyarok!

– andrisfoci (7615038)

Ingyen reklámok, „cselendzsek”:

Kelet-Nyugat:
“Ne feledd, emlékezz, mert lesz ebben a szezonban is… Darko (7176996)
megígérte… :) … jé, és tényleg itt van: (15692080.1)

(http://www.youtube.com/watch?v=vJSHisNJPic)””

Zöldek a Lilák ellen:

(15688040.1)

Következő számunk megjelenése: 2012. 05. 25. Péntek!

0

5. szám: Időhúzás

Mini bemutató:

Csaba Dittrich

Demeter Frigyes felesége halála óta nem tudott mit kezdeni magával. Amikor az „anyjuk” még élt, aktív nyugdíjasokként naphosszat gyomláltak, kapáltak, ápolták az apró növényeket a kis kertben. Ő minden héten egy nap felült a vonatra és Szekszárdról Budapestre utazott. Örült, hogy 62 évesen is számít rá Adenin csapata (7404688). Az ifiakadémia (1663691) felvirágoztatásában szánt neki szerepet adenin2 [user=7404688]. A menedzser tudta, hogy az öregúrnak remek szeme és érzéke van az ifjú tehetségek felkutatására, jelenleg is nyolc felfedezettje található az ifik között. De Frici bácsit most ez sem érdekelte. Próbálta átadni magát az enyészetnek és reménykedett, hogy hamarosan ismét találkozik a kedvessel, akivel több, mint negyven éven át aranyozták be egymás napjait.

Egy januári napon autó állt meg a ház előtt. A kocsiban Brezovszky Károly és Pócsik Barnabás ült. A két idős ember szintén az akadémia megfigyelőjeként dolgozott. Folyamatosan próbálták öreg barátjukat kibillenteni a melankóliából. Legalább egyikük minden nap megkereste, egy kancsó bor mellett beszélgettek a verandán vagy csak ültek szótlanul az asztalnál, italukat kortyolva. Most váratlanul jelentek meg a kis ház előtt korán reggel. Bementek a kapun, be az ajtón és ott találták Frici bácsit a konyhaasztal mellett ülve, arcát kezébe temetve.

– Pakolj, öreg, megyünk Pestre! – mondta Karcsi bácsi.
– Nem megyek én már sehova, csak oda föl – mutatott az ég felé fejével Frici bácsi.
– Legalább nekünk segíts, Frici, mert egyszerűen nem találunk mostanában senkit az akadémiára.

Veled együtt nekünk is szívünk csücske a focicsapat és az, hogy ne kallódjanak el a gyerekek.
Muszáj segítened, hiszen legtöbben a te felfedezettjeid közül rúgják a labdát most is az akadémián. Nekünk nem megy úgy ez a tehetségkutatás, mint neked, de szeretjük ezt a munkát és félünk, hogy a menedzser megunja a sikertelenséget, aztán kirúg mindnyájunkat!

Még fél óráig kellett győzködni Frici bácsit, aztán végre autóba ültek és elindultak Budapestre.

Már elindulás előtt összeírták a helyeket és időpontokat, ahol kölyökmeccsek zajlottak aznap, így meg volt tervezve percről percre a fővárosi kirándulásuk. Ami végül eredménytelenül zárult. A három öreg elkeseredve ült be az egyik pláza Főzelékfalójába egy könnyű ebédre. Szótlanul kanalazták az ételt. Frici bácsi nézett fel először és épp meg akarta törni a csendet, amikor ismerős arcot pillantott meg.

A Dittrich család sokáig élt Szekszárdon, aztán három éve az apa Pesten kapott visszautasíthatatlan állásajánlatot és a fővárosba költöztek. Az öreg még emlékezett, hogy a kis Csabi, aki akkor 11 éves volt, iskola után az utca porában rúgta a labdát, de még iskolába is úgy ment, hogy egész úton a fején táncoltatta a labdát. Az öreg már akkor elhatározta, hogy amint eléri a gyerek a 15 éves kort, beviszi az akadémiára. Aztán az elköltözésükkel ez a terv semmivé vált és feledésbe merült. És a Sors most mégis úgy akarta, hogy találkozzanak.

– Csabi! Csabikám! – ugrott fel az öreg.
– Frici bácsi! Mi szél hozta erre?
– Azért jöttem, hogy haza vigyelek a csapathoz – mondta komoly arccal Frici bácsi.
– Ó, tudja maga is Frici bácsi, hogy nem úgy megy az – válaszolta szomorú arccal a fiú.
– Lehetetlen nincs, csak tehetetlen – idézte kedvenc mondását a megfigyelő. Remélem, nem tettél még le az álmodról és válogatott akarsz lenni!
– Új életem van, Frici bácsi és hónapok óta labdát sem láttam.
– Kit érdekel! A tehetség benned van, ezt te is tudod. Na, gyere, itt van az öreg Barna, meg Karcsi bátyád is, beülünk a kocsiba aztán beszélünk apádékkal.

A család meglepődött, de ugyanakkor meg is örült az öregek látogatásának. Frici bácsi előhozakodott az ötletével.

Az apa, Michael Dittrich is szerette a focit, a mai napig hobbi szinten rúgja a labdát régi hazájában, Ausztriában, egy kis csapatban. Sokat oltogatta őt Frici bácsi még szekszárdi tartózkodásuk alatt, hogy ne hagyja elkallódni a fiát, mert igaz, hogy a gólszerzése elég gyenge, de a tehetsége alapján még akár az is fejleszthető. Az viszont biztos, hogy védőként remekül megállná a helyét. Michael azonban fontosabbnak tartotta, hogy tanult ember legyen Csabából, ne a labdarúgásból próbáljon megélni. Most azonban hosszas rábeszélés után engedett a csábításnak. Megbeszélték a részleteket, Frici bácsi maga mellé vette Csabát és saját fiaként kezdte nevelni. Így sem az étkezésére, sem a lakhatására nem kellett költenie a családnak.

A menedzser nagyon megörült, mert már az első – igaz, egy utcáról összeverbuvált csapat ellen, de ezt tekintsük mellékes körülménynek – nyertek az akadémistái 6-1-re úgy, hogy Dittrich Csaba (116378207) a védelem tengelyében kapott helyet, így a hátsó középső alakzat az előző heti gyenge teljesítmény után remek mutatvánnyal rukkolt ki.

Hamarosan kiderült az is, hogy Csaba korosztálya egyik legtehetségesebb játékosa, nem csak
védőként, szélsőként is megállja a helyét. Így az akadémián eltöltött idő alatt 24 meccset végig játszva a kiváló edzői taktikának köszönhetően legtöbbször a szélső védelmet erősítette, ezért sikerült mostanra védekezését remek-, ezzel egyidejűleg szélsőjátékát pedig jó szintre emelni. Kiderült továbbá, hogy a középpályán is képes lehetne egy középszerű-, illetve csatárként jó teljesítményre. Kérdés, hogy 17 éves korára ezekből a lehetőségekből mit lehet még kiaknázni az elkövetkező szűk két hónap alatt. Azt is bebizonyította, hogy fejelő tudásából semmit sem veszített, hiszen az elért hét góljából hármat fejjel szerzett, ugyanakkor a pontrúgások elvégzését is egyre többször bízzák rá – nem eredménytelenül. Egyetlen dolgon, az átadásán lesz még mit csiszolni, de valószínűleg adenin2 (7404688) és a válogatottnál tevékenykedő szakemberek megtalálják a módját, hogy a felnőttekhez felkerülve a lehető
legtöbbet kihozzák belőle, hiszen ez nem csak Csabának, hanem csapatának, és nagyon úgy néz ki, hogy a válogatottnak is érdeke.

– matifu (6976471)

Egy szerkesztőségi naplóból…

2012.05.11.: Meglehetősen közeledik a megjelenés dátuma, időpontja… már csak pár perc… a frontot a szerkesztőségben igazából csak matifu és Mr_Crea tartja. A Főszerkesztő alkotói válságba került. A válság jele, hogy Red Tom lopni kényszerül más írásából, de azért engedélyt kap rá, de csak halasztva, így most nem olvashatjátok itt alibi gondolatait…

Replay:

Kampuchea 1 – 3 Magyarország (378838258)

Lúdas Matyi újratöltve

Kinek mi jut eszébe Kambodzsáról? A briteknek vélhetően Gordon Ramsey, a káromkodásairól és a Michelin csillagjairól híres séf, aki képes volt élő kacsaembriót megenni házigazdái, vagy inkább a nézettség kedvéért. A magyarok közül a történészeknek a népirtó vörös khmer Pol Pot, a már ott járt turistáknak inkább a nemzeti parkjai, természeti világörökségei, gyönyörű épületei.
De mi jut eszébe a kambodzsaiaknak rólunk? Nos, múlt péntek óta például Lúdas Matyi. A délkelet-ázsiai királyság U20-as Hattrick-válogatottjának legalábbis biztosan.

Történt ugyanis, hogy a jelenlegi korosztályos világbajnokság selejtezőiből kiesett, de a következő sorozatra már lázasan készülő magyar fiataloknak ebben az egzotikus országban kellett barátságos mérkőzést játszaniuk.

A főváros, Phnom Penh egyik legszebb stadionjában, a Bubbazza Drome-ban 17903 néző előtt a mieink Molnár Dénes – Oláh, Rostás, Fedor, Vass, Szakácsi – Bognár, Hajdu, Rybčák – Juhár, Molnár Dezső összeállításban kezdtek. A délnyugati monszun ugyan május és október között csapadékban gazdag levegőt hoz India és a Thai-öböl felől, most viszont szikrázó napsütésben kezdődött a meccs.

Lehet, hogy a csapatok ez esőre készültek, és ezért nem voltak képesek egyetlen helyzetet sem kidolgozni az első félórában, aztán amikor mégis, az nem a mieink előtt adódott. Egy szabadrúgás után Korm, Ngo, Kim, Koy és Koeuk tette tönkre hátvédjeink nyakizmait, akik ide-oda kapkodták a fejüket a labda útját követve. Így történhetett, hogy a hazaiak támadója, Rith Ty kikerült a látómezejükből, ezáltal amint megkapta a labdát, be is varrta azt Molnár Dénes kapujának jobb oldalába.
– Ez egy begyakorolt figura volt – kiáltott át angolul vidáman Tun Suanian, a hazaiak edzője a másik technikai zónában hallatlanul nyugodt Röst Sándornak.
– Nevess csak – szólt vissza halkabban a megszólított -, te még nem tudod, hogy milyen az, ha beindul Lúdas Matyi…

Suanian azonnal felpillantott arra az eredményjelzőre, amelyiken a két csapat összeállítása volt, de hiába kereste azt a bizonyos Lúdast nem találta a benevezettek között. Épp reklamált a negyedik játékvezetőnél, aki a magyar mesevilágban járatosabbnak bizonyult nála, és ezt felelte:
– Az nem játékos, hanem egy olyan mesehős, aki háromszor bosszulta meg a helyi hatalmasságon, hogy az brutálisan megverette.

– Na, ne!!! Nehogy már azt mondja, hogy akkor ez 1-3 lesz, 1-0-ról! Vagy elszólta magát, és megbundázták?

Épp elkezdte keresni a mobiltelefonja memóriájában a bochumi ügyészség telefonszámát, amikor több ezer ember ordításra lett figyelmes. A Lúdas Matyi-effektus ugyanis beindult, az első viszontverés előtt Matyi Fedor Vilmos képében jelent meg a pályán, egy tizenegyesnek futott neki, és bevágta.

A mesefilm forgatókönyvét azonban fiaink némileg átírták. Úgy döntöttek, a két utolsó verést összevonják, így amikor Szakácsi Bendegúz letudta az aktuális botozást, csak annyi pihenőt engedélyeztek a sértettnek, hogy a hajdúkért kiáltson. Ám mire azok megérkeztek volna, máris jött a harmadik haddelhadd, aminél Fedor Vilmos a botja helyett a fejét használta.

– Erről beszéltem – mormogta maga elé a negyedik játékvezető, akinek viszont a bírói stáb többi tagjával együtt meg kell jelennie a németeknél, hiszen a lefújáskor is 1-3 maradt, így tisztázniuk kell, hogy ez csak jóslat volt, és nem előre megbeszélt végeredmény.ügyészség telefonszámát, amikor több ezer ember ordításra lett figyelmes. A Lúdas Matyi-effektus ugyanis beindult, az első viszontverés előtt Matyi Fedor Vilmos képében jelent meg a pályán, egy tizenegyesnek futott neki, és bevágta.

A mesefilm forgatókönyvét azonban fiaink némileg átírták. Úgy döntöttek, a két utolsó verést összevonják, így amikor Szakácsi Bendegúz letudta az aktuális botozást, csak annyi pihenőt engedélyeztek a sértettnek, hogy a hajdúkért kiáltson. Ám mire azok megérkeztek volna, máris jött a harmadik haddelhadd, aminél Fedor Vilmos a botja helyett a fejét használta.

– Erről beszéltem – mormogta maga elé a negyedik játékvezető, akinek viszont a bírói stáb többi tagjával együtt meg kell jelennie a németeknél, hiszen a lefújáskor is 1-3 maradt, így tisztázniuk kell, hogy ez csak jóslat volt, és nem előre megbeszélt végeredmény.

– Mr_Crea (9516275)

Felpörgető:


Magyarország – Al Iraq (379070545)

Irak (arabul العراق, kurd nyelven Êraq) állam Ázsia délnyugati részén. A Közel-Keleten található. Délről Szaúd-Arábia és Kuvait, nyugatról Jordánia, északnyugatról Szíria, északról Törökország, keletről pedig Irán határolja. Az ország rövid tengerpartja a Perzsa-öbölnél található. Fővárosa Bagdad.

Területének központi részét – a Tigris és az Eufrátesz folyók által közbezárt, a népesség legnagyobb részének otthont adó – Mezopotámia alföldje alkotja.

( http://www.youtube.com/watch?v=T5vcEgV4mBw)

Hangolódjunk? Mire? Délután meló… Meló egy gyárban. A meló nemesít, a munka alkotásra bír… De én nemesedni most nem akarok, csak itthon lenni, mire véget ér a meccs… Azért remélem annyi szusszanást enged majd a kapitalizmus, hogy a telefonon nyomon követhetem a U20 meccset…

Aba? Aba reméljük előbb állít csapatot, aztán nedvesít… aztán nedvesíti torkát mindeféle sör itallal és egyéb szesszel. Aztán ha bevesszük Irakot, illetve ha nem engedjük elvinni a győzelmet a túl méretezett homokozóba akkor aba és a U20 nemesedhet!

Hajrá Úhúsz!

– Red Tom [userid= 8898031] –

Amatőr alkotások a pályán!

Ebbe az új rovatunkba várjuk amatőr alkotásaitokat, amin nevethetünk, vagy akár sírhatunk a nevetéstől.

Első amatőr alkotónk Mr_Crea, „Matyi arcai” című munkájával!

Ingyen reklám:

Ez itt és most két fizetetlen reklám helye:

„Tavaly kifogtuk július legforróbb hétvégéjét, legyen az idén is szerencsénk, találkozzunk az idén is július közepén, mert ha nyár, akkor HT-Foci: Siófok. Ízelítőnek a tavalyi hó helyett a tavalyi topic: (14933277.1)

„de hol van már a tavalyi hó, árnyék nélküliség és a kánikula? Árnyék nincs több ugyan de itt az idei: (15676367.1) ””

Következő számunk megjelenése: 2012. 05. 18. Péntek!

0

4. szám: Teltházas meccs

Mini bemutató:

A pásztorfiú

Az öreg Csicsa bácsi három dolgot örökölt az apjától és a nagyapjától: egy birkanyájat, a foci imádatát és a gyerekek szeretetét. Generációkra visszamenőleg a Csicsa család mindig gyerekzsivajtól volt hangos. Csicsa bácsi elégedetten nézte a srácait, akik mindig ott rohangásztak körülötte, miközben ő a birkákat legeltette.
Mosolyogva figyelte, ahogyan a kis Gábor a kossal birkózott, ahogy Ferike helyből felugorva a legmagasabb ágakról kaparintotta meg az almát, ahogy Tiborc szlalomozva futkározott a nyáj közepén, vagy ahogyan Janika versenyt futott Bodrival.
Az öreg emlékezett rá, hogy apja nekik is így teremtette meg a fizikai alapokat ahhoz, hogy aztán a focipályán igazi csapatot alkotva alázzák meg a környékbeli falvak csapatait. Sajnálatos módon az igazi kitörés nem mindegyiküknek sikerült, a legtöbben megmaradtak megyei szinten. Ő azonban mindig is hitte, hogy valamelyik fia ennél sokkal többre fogja vinni.
Tavaly decemberben aztán megtörtént az, amiről az öreg álmodott. Subájába burkolózva terelgette a nyájat, amikor egy Cabrio-t látott közeledni. Elegáns úr szállt ki a kocsiból, hozzá lépve köszönt, kezet nyújtott és bemutatkozott.
– Jó napot! Puzsér Imre vagyok. Egy fiatal társasággal érkeztünk ide a faluba és szeretném a fiúkat megvendégelni egy jó kis birkapörköltre. Ha lenne eladó birkája… A pénz nem számít, megfizetem bármibe is kerül.
– Aztán milyen társaság maguk? – kérdezte Csicsa bácsi.
– Gyöngyösön voltunk focizni a Piglings ificsapattal (2050705). A miénk egy budapesti csapat, az Fc Lucky Pigs (582222) ifiakadémiája.
– És mi lett az eredmény?
– Sajnos kikaptunk 3-0-ra. Igaz, a legfontosabb az, hogy edződjenek a srácok, de az önbizalmuknak jót tenne azért néhanapján egy-két győzelem. Lelkesek a fiatalok, de úgy vettem észre, hogy egy igazi irányító hiányzik a középpályáról. No, de ennyit a fociról. Szóval mennyiért adna el nekem egy birkát?
– Lenne egy ajánlatom – hozakodott elő az ötletével Csicsa bácsi. A fiaim a falu szélén rugdossák a labdát. Ha egy ilyen komoly ificsapattal játszhatnának, az nagy élmény lenne nekik. Én pedig nem csak ingyen adnám oda a birkát, de el is készítem a pörköltet úgy, ahogyan azt csak a pásztorok tudják.
– Kellemest a hasznossal? – mosolygott Puzsér. Rendben, áll az alku!
Nemsokára egymásnak feszült a két csapat. Talán a Piglings játékosainak nagyon benne volt még a lábában a gyöngyösi meccs, talán nem voltak olyan tehetségesek, mint a Csicsa fiúk… Az eredmény másodlagos, a srácok örömfocit játszottak és a falubeliek is örültek, hogy megnézhetik a tehetséges fiatalokat. Mindenesetre Csicsa gyerekei lefocizták az akadémistákat a pályáról, a pálya széle pedig hangos volt a “Hajrá Csicsák!” rigmusoktól.
Puzsér Úr pedig le sem vette a szemét Janiról, a legfiatalabb Csicsa fiúról, ahogy az mindenkit faképnél hagyott passzaival, kihagyhatatlan helyzetbe hozva a testvéreit és a védekezésből is kivette a részét. Egyszóval az ifjú felszántotta a pályát.
Nem sokáig kellett győzködni az öreg Csicsát sem, hogy engedje el a fiát Pestre szerencsét próbálni. Az akadémia ifijei sem tiltakoztak miatta.
– Imre bá’, jönnek a Csicsák is? – kérdezték induláskor.
– Csak egy Csicsa jön, a Jani – válaszolta a játékos megfigyelő.
– Ó, Imre bá’, az az egy felér egy fél csapattal!
Így került Csicsa Jani a csapathoz, és megfogadta, hogy a testvéreiért is játszik minden meccsen, ezért nevét Csicsákra változtatta, így érezve és éreztetve, hogy a bátyái is ott vannak vele.
Kiemelt tagja lett a csapatnak, és a menedzser, chief_pig (11717705) már az első meccsen megtalálta helyét a középpályán.
A csapathoz kerülése óta Csicsák Jani (116240677) minden meccsen pályára lépett, sőt hamarosan kiderült, hogy mekkora befolyással bír a többiekre, így ő lett a csapatkapitány. Edzés után szorgalmasan gyakorolta a szabadrúgásokat, így azok elvégzését is mindig rábízták a többiek. Az ifiben eddigi 27 meccsén 10 gólt szerzett, miközben folyamatosan fejlődött játékszervezése egészen jó szintig, emellett az átadása is megfelelő szintre pallérozódott és hátvédként ugyancsak megfelelő teljesítménnyel rukkolt ki. És persze gyorsabb, mint valaha.
Ezeknek a tulajdonságainak köszönhetően pedig bekerült az Akadémiás Álom Válogatottba is. Csicsa bácsi pedig pénzt és időt nem kímélve minden alkalommal ott szurkol a szülők között a lelátón és meg van róla győződve, hogy nem is olyan sokára válogatott lesz a fiából.

– matifu (6976471)

Válogatott közeli vélemények:

Válogatott közeli vélemények helyett, most következennek a sokak által kedvelt, és e Magazin főszerkesztője által mentornak tartott astra szösszenete a köz számára:

Úhúsz

Valamikor abban a balsorsban/szerencsében volt részem, hogy gazdaságpszichológiát tanulhattam. Az iskola, kar és oktató megnevezése nélkül csak annyit mondanék, olyan volt, mintha egy télapónak öltözött sorozatgyilkos folyékony önéletrajzában lubickoltam volna. A gazdaságot meg pszichológiát nem nagyon vettem észre, maximum mikor zátonyra futottam rajtuk lubickolás közben, ám kiválóan elsajátítottam az emberünk maga írta könyvében olvasottakat, amik úgy kibuggyantak belőle gazdpszihó ürüggyel. Egy szó mint száz, vizsgán két mondattal és egy pánikszerű meneküléssel négyesre abszolváltam a tárgyat, és utána szerencsére nyár jött, amikor is sör, pörkölt, barátok és barátnők társaságának segítségével vissza tudtam húzni a tantárgy kapcsán ökörnyálként a hiperűrbe csúszott agyamat.

No, eme unortodox deuce sans rafina után rá is bökök, hogy jön ide a gazdpszihó meg az
úhúsz.

Egy számomra azóta is ismeretlen téma kapcsán (mely, megjegyzem, mégsem volt annyira kemény, mint pl. a Döntéshozás-támogatás, melyet az első óra után mellőztem látogatni… akkor ugyanis mintegy beugróként megtanultuk, hogy néz ki az n oldalú kocka párhuzamos koordinátákban… és ez elég is volt. Hogy? Igen, úgy néz ki, mint a farsangi girland
kreppapírból. Ügyes válasz, nyalhatsz egyet)
…szóval egy téma kapcsán feljött egy fiktív ember esete, aki imád olikahnkapura rúgni, de vágya beteljesületlen marad, mert senki lúzerfia nem pazarolja az idejét ama botorságra, hogy a kapuban vetődgessen neki. Lám, ki is derült, őt össze kell hozni a másik fiktív emberrel, aki imádja kapusképességeit csillogtatni, de mivel a kapura rugdosást marhaságnak tartja, el nem tudja képzelni, hogy bárki segítene neki. A történet tanulságára nem emlékszem, és arra se, mentek-e végül is szobára, de a lényeg, a történet az U20 kapcsán gyökeret vert bennem.

Én ugye mindig is szerettem kis csírákat nevelni remek edzővel, és eddig négy porontyom volt, akik „rendesen” vagyis promóciómentesen ifimezt húzhatott magára. Azt viszont nagy fájdalomnak érezném, ha scoutolni kéne, tulajokkal vacakolni, taktikázni meg mindenféle táblázatot hizlalni és fejni.

A két futballőrült sztorija viszont, bármennyire is sarkított gagyi, rámutat, hogy más meg
mondjuk akadémiás rendszert szeret építeni az U20-hoz, megint más szívesen dolgozik tulajokkal vagy scoutol, de nem nevel ifit, mert kell a pénz és az erőforrás a saját csapatára,
ami mondjuk még érdekli, velem ellentétben.

Szerencse is, hogy ez így van, és nem mindenki Terminátor akar lenni, mint a homokozóban, hanem nemecsekernő és Terminátor egyaránt hasznos tagja lesz a csapatnak, ha megtalálja
azt, amit szívesen csinál, és azt, amiért cserébe szívesen lemondana.

Hogy ez nem valami mély gondolat? Hát, lehet… én egy kis U20 promót vállaltam szívesen, és a mélydrámáról mondtam le cserébe

– astra (474253)

Egy szerkesztőségi naplóból…


Ebben az új sorozatunkban rövidke szemelvényeket olvashattok a szerkesztőségi naplónkból…

2012.04.30.

Na akkor meg kezdjük naplónk írását. Először is feljegyeztük, hogy a szerkesztőségi hűtőre felszerelt mindenféle szenzorok tömegének köszönhetően sikerült rájönni pár tényre. A szerkesztőségi alkohol állományt a nemzet direktora, abacus (4096045) dézsmálja…

2012.05.01.

Hőguta kerülgeti az enyhe sörmérgezésben szenvedő főszerkesztőnket. Aki megpróbálja visszarángatni az írók életébe a gyermek csatorna elé kövült esoxxx-et (3603002)


2012.05.02.

Késik a postás. Ez borzasztó. Borzasztó, mert olyan dologra várnak a szerkesztőségben, ami még nem fordult elő eddig. Sőt két olyan dologra. Először is a postától astra [userid= 474253] írását várják. Másodszorra a ház és szerkesztőséget őrző kutyánk elment szabadságra, mert a múlt pénteki teli hold ugatáskor összeszűrte a levet valami kis pudlival és most őt vitte el wellneselni. Így a főszerkesztőnk vállalta, hogy helyettesíti. A postás kissé ugyan késett, de azért csöngetett, kétszer is! Red Tom pedig fogat vicsorgatva, morogva rontott, rá és a renomé megőrzése végett bizony apró cafatokra szaggatta a postásnál található összes fogadási szelvényt…

2012.05.03.

Valaki szerkesztőségünkből megpróbálja megszerezni Abától a friss csapat összeállítást Kambodzsa ellen…

Replay:

Magyarország 3 – 2 Oman (378679710)

Ó, mán’ megint…

Igen, – ezúttal Omán ellen – sorozatban harmadszor is egy góllal nyert a korosztályos válogatott csapat. A sportújságíró elit ezúttal nem vette igénybe a sajtópáholy kényelmi szolgáltatásait, és annak ellenére, hogy a komlói Feketeszén Katlanban ömlött az eső, a tudósítók kiültek a nép közé – s mint kiderült, jól tették.
Az előzetes sajtótájékoztatón nem árultak el összeállításokat a szövetségi kapitányok, a miénk is csak annyit mondott, hogy a széleken fogunk támadni. Ám amikor a piros-fehér-zöld mezes fiaink Molnár – Oláh, Andai, Fedor, Vass, Szakácsi – Szécsi, Bognár, Hajdu, Bánffy, Rácz összeállításban kikocogtak a pályára, és ezt az összeállítást poszt szerint is kiírták az impozáns eredményjelzőre, több öblös hangú bányász fakadt ki egyszerre a helyi kórusból:
– Hogy a búbánatba TÁMADUNK a szélen, ha csatárunk sincs?
Na, már ekkor kiderült, hogy érdemes a “plebs” közé vegyülni időnként. A kezdőrúgásnál hatalmas tapssal jutalmazták Andai Janikát, aki abszolút újoncként lépett pályára, a nem komlóiak viszont meg nem válogatott szavakkal “érdeklődtek”, mit keres a csapatban valaki, aki közel másfél esztendei felnőtt pályafutása alatt mindössze öt gólra volt képes csatárként. Nos, az 5. percben, amikor a hazaiak üdvöskéjét lecserélték, megfordultak a szerepek, és a hazaiak üvöltöztek, a korábbi morgolódók pedig lelkendezni kezdtek a helyére érkező Rostás Szabolcs láttán. Az FC Tejcsárda nagy ígérete már hetedszer húzta magára az U20-as mezt, és két és fél szezonnyi baranyai ténykedése során már tizenháromszor zörgette meg az ellenfelek hálóját, ebben a szezonban nyolcszor…
– Na, kapott a Janika öt percet, ez jól mutat majd az önéletrajzában – mondta Andai egyik osztálytársa, egy mutatós tinilány, akire egyre több szem szegeződött. Naná, hisz’ a szultánság kapuja nem nagyon került veszélybe, így a felhőszakadásban önhibáján kívül vizespóló-bemutatót tartó leányzó érdekesebb látványnak bizonyult.
Hamarosan volt mit nézni a pályán is, bár ne lett volna: a mi kapunk ugyanis többször forgott veszélyben. Szerencsére Al-Maskary nem volt Allah kegyeltje, amikor egy roppant ígéretes helyről elvégzett szabadrúgásból nem találta el a 732-szer 244 centiméteres, tehát épp elég nagy kaput, és egy nézőt örvendeztetett meg a meccslabdával. Ettől ráadásul olyan ideges lett, hogy hamarosan be is sárgult, miután megrángatta a labdával kiugrani készülő Bognár Ádám mezét.
– A futballt gólra játsszák, vagy pontozzák? – faggatta kedvesét egy szőke hölgy, és sosem tudjuk meg, költőinek szánta-e kérdését, vagy sem, a feleletet ugyanis a elnyomta a körülöttük ülők hangos kacaja.
Kapitányunk viszont tudta a választ, ezért 35 perc elmúltával Rostást és Juhárt is előre zavarta, támadó feladattal bízva meg. És jöttek is a gólok azonnal – csakhogy nem tőlünk… Darwish Dawood Al-Maharby, aki a német nyolcadosztályban ismerkedik a játék alapjaival, a félidő lefújása előtt kétszer is bevette Molnár Dénes kapuját. Előbb egy kényszerítőzés után volt befejező ember, majd a egy kontránál hagyta ott a komplett védelmünket, és a kivetítő visszajátszása szerint még mosolygott is, amikor elgurította a játékszert az Edsys-Palace magára hagyott portása mellett. Szegény srác egyik gólról sem tehetett. Ám 1-2 állt az eredményjelzőn, amikor száraz helyre vonultak a csapatok, mert Rostás, a csereember megkeverte a szultán két alattvalóját, Al-Maskaryt és Al-Hasanyt, és egy pontos lövéssel szépített.
– Ellenfelünknek van mitől olajozottan játszani – nyilatkozta kínjában a helyi műsorközlő, hallván, hogy többen hazafelé készülnek, a kitartók pedig tüntetési szándékkal maradnának a lelátón. – Megfordítható még ez a meccs, csak zúgjon a “Hajrá, magyarok!!!”

Elég kevesen hittek a csodában. Előbb csak néhány tucat néző tett eleget a felkérésnek, ám Oláh Renátó biztató megmozdulásai után ezrek csatlakoztak hozzájuk. Jobbhátvédünk többször is előre kószált, egyik lövése puskagolyó sebességével közeledett a kapu felé, majdnem bevitte a meglepett Al-Maashanyt a gólvonal mögé. De ő elég távol állt a gólvonaltól, így bár látványosan hanyatt esett, maradt az 1-2. A mieinket azonban feltüzelte a dolog, és rohamozni kezdtek.

Hamarosan a szőke hölgy is rájöhetett, hogy ez nem pontozásos sportág. Ha másból nem, abból, hogy eddig is hangos moraj, vagy stadionfalakat megrepesztő éljenzés csattant fel az eddigi találatok után. Az 58. percben az utóbbinak lehetett szem- és fültanúja, amikor Bognár Ádám, az Fc Ungheria középpályása jobbról kilőtte a rövid sarkot, kiegyenlítve az állást.

És hogy a komlói főszurkolónak, Számító Lajosnak igaza legyen, miszerint folytatódik a trend, és egy góllal nyerünk, erről a fejjátékáról híres, és a meccsen kifejezetten védekező feladattal megbízott Szakácsi Bendegúz gondoskodott. Rá senki nem figyelt, így a 80. percben szabadon settenkedhetett a vendégkapu elé, és bal lábbal talált be, megszerezve a vezető (s mint később kiderült, a győztes) gólunkat.

Amint a bíró lefújta a helyenként inkább vízilabdára emlékeztető találkozót, 19669 magyar kezdte el az éneket az esőben. A győzelmi éneket…

Folytatódott tehát a győzelmi sorozat, a csapat alakul, a következő selejtező sorozatra nézve ez biztató. Szükség is van egy kis sikerélményre, ha már a felnőtt nemzeti csapat sorra kapja az elégtelen osztályzatokat péntekenként.

– Mr_Crea (9516275)

Top Secret

Nostradamica (4096045) jövendölése ma estére:

Molnár
Oláh-Rostás-Fedor-Vass-Szakácsi
Bognár-Hajdu-Rybčák
Dezső Molnár-Juhár

3 idősebb csere: Ágoston, Csonka, Cimbalák

Felpörgető:

Kampuchea – Magyarország (378838258)
Kambodzsa egy Magyarországnál csaknem kétszer nagyobb ország a Thai-öböl (vagy Sziámi-öböl) partján. Az ország neve egy mimózaféle fa indonéz nevéből keletkezett. A volt francia gyarmat 1953-ban nyerte el függetlenségét. A vietnami háború alatti (amerikai, dél-vietnami) megszállását húsz évig tartó polgárháborús időszak követte. Nyugatról és északnyugatról Thaiföld, északkeletről Laosz, keletről és délkeletről pedig Vietnam határolja. 443 kilométernyi tengerpartja van a Thai-öbölnél.
(http://www.youtube.com/watch?v=VmiYy2Y04Qk)

Kedvenc antihősünk, Sándor (nem Anti)

Sándor (még mindig nem Anti) a jól megérdemelt pálinkáját szürcsölgette kedvenc lerobbant csehójában, amit egyébként Stotától lopott el feltűnés nélkül a vecsési HT-Focin. Mellette barátja és cinkostársa, Red_Tom foglalt helyet, bár alanyunk sokáig rá se bagózott (az új kormányrendelet értelmében ugyanis tilos a dohányzás a leglepukkantabb kocsmákban is). Nem sokkal később viszont úgy érezte, mintha egy jókora kő vágta volna fejbe, pedig csak egy kis aggodalom ütötte fel a fejét piciny bagólesőjében.

Az utolsó támadása bizony nagyon jól sült el. Terjekey, a hírhedt Újlipócai Spenótpuszedli Sportkör neves munkatársa nem is gondolta volna, hogy egy minden hájjal és egyéb zsiradékokkal megkent aljas orvtámadásnak lesz a kézbesítője. A feladó, azaz a főszereplőnk Sándor, miután látta, hogy cikkét megjelentették, kitörő örömmel és néhány a távolban elhaló alvilági kacajjal dőlt hátra a rácsos, fehér kerítéses óvodából lopott kis faszékében. A jobb főgonoszoknak erre karosszék dukál, de Sándorunk csak egy közeli oviból ellopott fatákolmánnyal rendelkezett. Az indítékát minden Columbo rajongó kisujjból ki tudja találni, mivel nem nehéz: Irigy volt a sikeres csapatra.

Mint az nyilvánvaló (vagy mégsem az), nincs is nagyobb öröm egy ilyen sötét figura számára, mint látni, ahogy a cikke egyből a megjelenés után kiírt egy teljes topikot, majd az olvasóinak teljes agytevékenységét szünteti be úgy, ahogy arra korábban csak egy TLR Bluk műsor, a Valóvilág volt képes. Persze ha jobb nyomozók lennénk, tudhatnánk, hogy nem ez volt az első gaztette. Már korábban is próbálkozott a kisagyra ható és ezáltal teljes agymosással felérő cikkek írásával, de azok eddig csupán dögunalmasra sikeredtek.

Most viszont gondok szőttek fura redőket a vágásoktól eltorzult érdes pofájára. Red_Tom nevű cimborája ugyanis a helyi becsülettemetőben (Kis Pista kocsmája) nem másról informálta, mint hogy a magyar U20-nak még mindig vannak nézői, elvakult követői, akik elkísérik övéiket a következő mérkőzésre is, Kambodzsába. Na persze ő is tudhatta volna, ha múlt pénteken ivás helyett a meccsnézést választja. A kicsik ugyanis világraszóló, soha nem látott játékkal 0-2-ről fordítva arattak győzelmet Omán válogatottja ellen. Sándorunk erről teljes mértékben lemaradt, így nem szívesen, de állított egy emlékeztetőt péntek estére, hogy most biza ne hagyja ki eme nemes eseményt. Ha más nem, lesz alkalma kárörvendeni, ahogy jó magyar emberhez illik.

Ha ti sem szeretnétek úgy járni, mint megsavanyodott Sándorunk, akkor nézzétek velünk együtt az U-20 Prateh Kampuchea – U-20 Magyarország (378838258) mérkőzést, ahol nem nyeretlen 10 évesek, hanem a következő magyar U20-as generáció legjobbjai szállnak harcba az újabb dicsőségét.

Jó szurkolást és további szeszes italokat kívánunk (utóbbit csak a 18 éven felüli olvasóinknak :) )!
U20 Magazin

– Sanyeszt (9943782)

Ingyen reklám:

Ez itt és most két fizetetlen reklám helye:

„Tavaly kifogtuk július legforróbb hétvégéjét, legyen az idén is szerencsénk, találkozzunk az idén is július közepén, mert ha nyár, akkor HT-Foci: Siófok. Ízelítőnek a tavalyi hó helyett a tavalyi topic: (14933277.1)

„Kelet-Nyugat:
“Ne feledd, emlékezz, mert lesz ebben a szezonban is… Darko (7176996)
megígérte… :)
(http://www.youtube.com/watch?v=vJSHisNJPic)””

Következő számunk megjelenése: 2012. 05. 11. Péntek!

0

3. szám: Első félidő

Mini bemutató:

Ebben az újonnan induló sorozatunkban részről-részre egy-egy játékosról adunk rövid bemutatót, akik már szerepeltek a Magazinunkban valamelyik álom csapat összeállításában.

László Nemecsek (115982935)

Hogy is kezdjem, hogy is kezdjem… Valószínű Molnár Ferenc tévedett a „Pál utcai fiúk” című kötelezővé tett olvasmányában. Nemecsek Ernő nem hunyt el a mű végén. Sőt, mivel már nagykorú lett, rendesen írják a nevét is.

Azt kérdezitek, hogy mindezt mire alapozom? Hát arra, hogy láttam a minap az óvodában, amint Lacika nevű fiáért ment.

Szóval épp ott vártam a saját lurkómra a Ultras Turul FC (582960) elnevezésű oviban a toalett előtt, amikor megjött Ernő, és mielőtt hazavitte volna gyermekét kérdőre vonta az óvónénit:

– Oh, hát a kis Nemecsek Lacika, aki a Kis Ultrák (1285985) csoportba jár…
– Igen, igen róla lenne szó – mondta Ernő, és hogy nyomatékosítsa a valódiságát és létezését kiköpött a sarokba egy adag, még egészen friss gittet.
– Nos, Lacika 16 éves és 52 napos, de 60 nap múlva már felnőttnek is lehet nyilvánítani.
– És hogy viselkedik a srác?
– Oh, nagyon szépen! Az utolsó három meccsén középpályásként teljesített 6,5 csillagot is, de csatárként tud 10 szép kis kékcsillagot is felmutatni.
– És rájöttek már, hogy mit tud a gyerek?
– Természetesen! Átadása középszerű, középpályája jó, szélsőjátéka ugyan csak gyenge…
– És milyen a pénzszerzése?
– Arról sajnos nem tudok beszámolni, de ellenben a gólszerzése az remek!
– És tessék mondani jó fejelő?
– De még mennyire! A múltkor is lefejelte ebédkor a dadust, mert az meg akarta etetni vele a spenótot…
– Mostmár sietnénk haza, mert kezdődik az esti meccs, de azt még árulja el, hogy mit mondott róla dzsoo?
– „kicsit fura játékos”…

Red Tom (8898031)

Válogatott közeli vélemények:

Most a válogatott közeléből, a köz érdekében az akadémiák tudora, és fő ismerője dzsoo kedveskedik nekünk egy fordítással:

„-az írás eugenipi HT menedzser írásának kiegészített fordítása-

Szerződtessük, Főnök?

Ifihúzások esetén ahány ember annyi stratégia, taktika létezik. Időpontok, megfigyelők, jobb-balkéz variálása. De, mint a HT-n, nagy mértékben itt is a szerencse az, ami szerepet játszik egy-egy jó ifi húzásánál.
Viszont tudjuk maximalizálni a húzások eredményességét ezen apró információk ismerete alapján:

A megfigyelő említi a játékos három legmagasabb potenciálú képességéből az egyiknek az aktuális szintjét és ugyanennek vagy másiknak a maximálisát. Beszélhet továbbá a játékos specéről, és említheti, hogy összességében ilyen-olyan játékos.

Nézzük, mi alapján döntsünk, hogy elfogadjuk, vagy utasítsuk-e el az ajánlott játékost.

1. lépés: A kora. Csak 15 éves játékost fogadjunk el. Esetleg 16 évest, ha összességében megfelelő és/vagy egy jó/remek elérhető képességet említ a skót. 16 évesek elfogadása egyébként nem ajánlott. 17 évest pedig csak az utolsó hívásnál fogadjunk el, ezzel is segítve a többi menedzsert, hisz így már őt nem halászhatják újra ki a pool-ból. Akár azonnal ki is rúghatjuk, esetleg az ificsapatod segítségére lehet töltelék emberként, csapatod eredményét segítve, de edzést sose pocsékoljunk 17 évesre.

2. lépés: Ha az ajánlott játékos 15 éves, az alábbiakat kell ellenőrízned:
– legalább középszerű ‘összességében’ megjegyzés, kivéve ha tipikus kapus képesség információkat kaptál (védés, védekezés infók és alacsony mezőnyskillek, ezek variációja)
– a jelenlegi képességszint üzenetek nem igazán fontosak, de egy átadásról kapott információ általában tehetséges fiatalt jelez
– ha posztra kerestél játékost (pl. csatárt) és a megfigyelő nem szolgált információval az érdemleges képességéről (ez esetben pl. gólszerzés), a játékost elfogadhatod, mert szinte biztos, hogy értékelhető gólszerzésű játékost ajánlott a skót, a későbbiekben ki kell derítened milyen magas potenciállal érkezett.

3. lépés: Ismert magas képesség nélkül elfogadott 15 éves játékos esetén ki kell próbálnod különböző posztokon, hogy megtudd miben rejlik a képessége. Az alábbi eljárást érdemes követned:
– az első kipróbált poszt mindig az legyen, amilyen típusú játékosra kerestél
– középhátvédeket alap utasítással játszasd
– szélsőhátvédek védekező utasítása esetén információt kaphatsz a védekezés képességéről; majd játszasd alap szélsőhátvédként; a csillagjaiban mutatott különbség jelzi a szélsőjáték és játékszervezés képességét
– szélsőket támadó utasítással játszasd szélsőjátéka és átadása miatt; majd irányíthatod középre is, ha ekkor is magas csillagszámot hoz, biztos lehetsz, hogy van értékelhető játékszervezése is
– belső középpályásokat először támadó utasításban küldd pályára (átadás képesség), majd normálként (játékszervezés képesség), végül védekezőként (védekezés)
– csatárokat alap utasítással teszteld, de a későbbiekben érdemes védekezőként is kipróbálni, átadás becslése miatt; játékszervezését középpályásként érdemes tesztelni.
– ha a játékos összességében gyenge, vagy alacsonyabb és alacsony mezőnyskillről kaptál információt, valamint némi védekezésről, akkor érdemes kapusként kipróbálni

Ezeket a javaslatokat követve rálátást nyerhetsz a játékosod jelenlegi képességére, csak figyeld meg a mérkőzés végi csillag értékeléseit. A játékosok első mérkőzésein mutatott teljesítményénél csak a legalább 4.5-5*-os értékelést vegyük jó jelnek, az ennél alacsonyabb teljesítményt produkálók szinte biztos, hogy haszontalan játékosok. Csatárok esetén túlcsillagozás van rendszeresítve, náluk 6-7* az elvárható alapteljesítmény.

Bizony sok 15 éves játékos alacsony jelenlegi és maximális képességekkel rendelkeznek. Remélhetőleg ilyennel sosem futsz össze.”

Fordította és kiegészítette: dzsoo (9668661)

Hófehérke és a 16 akadémiás törpe


3. rész: Váratlan vendég

Hófehérke ébredezet. Kinyitotta pilláit és látta a paplan másik végén kilógó lábakat. Számolt… Egy, kettő. Stimmelt. De sajnos csak a sajátjai…gondolta. Amikor felhúzta a bal combját a hogy megvakarhassa a viszkető térdét, na akkor elámult. Hiába húzta fel a bal lábát a füléig, még mindig két lábfejet látott a paplan másik végénél. Felsikoltott, mire álmos képpel kimászott a takaró alól egy váratlan és úgy látszik éjjeli vendég: Törpapa.
– Te ki vagy és hogy kerülsz ide? – kérdezte Hófehérkénk
– Hű drágám… – mondta Törpapa és rágyújtott egy szivarra – Te tényleg többet ittál este abból a pezsgőből, mint kellett volna… De most, amíg én elszívom a szivarom és megmosakodom, addig te tálalhatsz nekem egy igazi villás reggelit kávéval!
Ezekkel a szavakkal és füstölgő szivarjával Törpapa eltűnt a fürdőszobában. Hófehérkénk ugyan nem értette az egészet, de ellenkezni nem mert. Így elindult engedelmesen villás reggelit és kávét készíteni.
– Nos drágám, nem csekély feladat, amibe belevágtál. – kezdte Törpapa miután a kávé utolsó csöppjét is letörölte a szakálláról és oda vonta a térdére Hófehérkét – De tudnod kell, hogy vannak bizony apró különbségek…
– Ha igaz amit mondasz apuskám, akkor arra már rá kellett jönnöm az éjjel…
– Én most nem arról beszélek édesem, hanem a nagyok és az akadémisták edzése közötti különbségekről. Míg a nagyoknál kiválasztod a stratégiát és ahhoz keresel edzeni való játékosokat, addig a kicsiknél az adott állományhoz választasz edzést. Először is sorold fel nekem az akadémiád névsorát, mind a 16-ot!
– Hát van a: Tudor, Vidor, Hapci, Kuka, Morgó, Szundi, Szende, Technikás, Gyors, Jól Fejelő, Erőteljes, Kiszámíthatatlan, Gyenge (weak), Középszerű (inadequate), Megfelelő (passable), Jó (solid)…
– Drágám itt állj le! Ne is sorold tovább, mivel csak 16-an lehetnek! A gyengétől lefelé nem is foglalkozunk vele, így azonnal kergesd el a következő ajtón kopogtatókat: Csapnivaló (poor), Pocsék (wretched), Katasztrofális (disastrous), Nem Létező (non-existent)! De ha látsz sétálni errefelé: Remek (excellent) akadémistát, akkor azonnal be vele a csapatba!
– És ha látok ilyet, hogy tudom magamhoz csábítani?
– Hát édesem erre használd a csáberőd, meg azt a három semmirekellő játékos megfigyelőt! Csak akkor tudsz plusz törpét szerezni magadnak, ha egyet kirúgsz a meglévőkből, vagy nagykorúvá nyilvánítod!
– Nem lehetne még is csak visszatérni a különbségekhez?
– Dehogynem Édesem! – Mondta Törpapa és visszavezette Hófehérkét az ágyhoz…
Pár perc múlva, amikor már cigarettájukat szívták, folytatták tovább a beszélgetést:
– Nos, hogy is van ez a dolog a különbségekkel?
– Kicsiknél minden mérkőzés után van edzés (és képességfejlődés). A figyelembe vett edzés a mérkőzés előtti pillanatban beállított edzés típus. A felnőtteknél hetente 1x van edzés és a héten lejátszott mérkőzések alapján a figyelembe vett edzés a csütörtöki edzési időpont előtt beállított edzéstipus. Mire vagy még kíváncsi?
– Oh, drágám, mindenre amit csak tudsz…
– Kicsiknél több edzésfajta közül lehet választani. Van egyéni edzés is, ami az összes pályára lépett játékos posztján fontos képessége közül egyet edz. Kicsiknél nincs erőnlét, intenzitás, viszont ugyanúgy lassul az edzés az életkor előrehaladásával, mint felnőtteknél. Ifiknél haszontalan edzésbe is bele lehet futni, ha egy ismeretlen, de más maxolt képességet akarunk edzeni, ez esetben az edzésnek nem lesz hatása a játékosra. Ja, és hát ifiknél két féle edzés választható persze az elsődleges a 100%-os hatású, a másodlagos edzés kb. 50%-os hatású, de csak akkor, ha nem egyezik meg a két edzés fajta. A felnőtteknél ilyenről nem beszélhetünk…
Itt Törpapa kiugrott az ágyból és elkezdett rohanni…
– Hová rohansz drágám? – érdeklődött meglepődve Hófehérke
– El kell hoznom a gyerekeket az edzésről, vannak vagy százan és az asszonynak is megígértem, hogy elmosogatok mire haza ér…
Folytatása következik jövőhéten!

Red Tom (8898031) – Szakszöveg: dzsoo (9668661)

Replay:


Ebben az új sorozatunkban, visszatekintőben elolvashatjátok a múlt heti meccs közvetítését:

Kenya 1 – 2 Magyarország (378428048)

Kreatív Kenya – kontrákkal kipipálva

Ugyan mi másra is gondolhat az ember, ha azzal bízzák meg, hogy az U20-as válogatottat a napfényes Kenyába kísérje, hogy lám, a legreményteljesebb ifjoncoknak egy önbizalom-növelő kéjutazást terveztek az NT urai? Hiszen a két korosztályos válogatott eddig négyszer találkozott egymással, és mindig a mieink nyertek: 2006 és 2007 között mindig tétmérkőzésen ütköztünk meg velük, 4-0, 4-0, 5-2 és 5-1 volt ide.

Most azonban más a szitu: az egyetlen tétje az volt ennek a meccsnek, hogy fiataljaink összeszokjanak, mielőtt megkezdődnek a következő világbajnokság selejtezői.

Az a magyar szurkolói csoport, amelyik minden meccsére elkíséri a fiatalokat, arra kérte a sajtót a repülőn: most ne várjanak nagyarányú győzelmet, és ne szedjék le a keresztvizet a fiúkról, ha nem vezetnek több góllal már az első félórában.

Nos, a tudósítói stáb valamennyi tagja ennek tudatában nézte végig a meccset, és óvakodott tollát vitriolba mártani, bár az elején éreztünk némi kísértést.

A csapat Kozma – Oláh, Szakácsi, Fülöp, Fedor, Szemancsik – Szécsi, Hajdu, Rostás, Tuska – Juhár összeállításban kezdett, Vagyis a kapuban egy újonc portással, a védelemben pedig olyanokkal, akik még csupa egyszámjegyű U20-szerepléssel büszkélkedhettek.

A 80 ezres Wazalendo Aréna ijesztően mutatott az alig 12967 hazai nézővel, a mieink ezren mentek ki, de olyan hangerővel zúgott a “Ria, Ria, Hungária!”, hogy teljesen elnyomta a tizenháromszoros túlerőben lévő hazai publikum hangját.

Egészen addig, amíg az igencsak kreatívan játszó afrikaiak védője (!), Su’ud Kariuki ki nem ugrott egy jobb oldali akciónál, és fel nem avatta a mi Kozma Janinkat, a Szőrös csirkeszárnyak FC üdvöskéjét. Ekkor (felkészülési meccs ide, vagy oda), egy pillanat alatt “Ria! Ria! Szűz Mária…!” lett a rigmusból.

– Nem lesz ez így jó – kesergett egy fiatal szurkolónk, amikor látta, hogy a 30. percben a háromszoros U20-válogatott Fülöp Sanyit a még nála is kevesebbszer címeres mezt húzó Bognár Ádám váltja fel. Ám egy idősebb drukker kioktatta: “A százszoros válogatottak is kezdték valamikor, fiam. És különben is: te mit nyújtanál ott lent, ebben az éktelen forróságban?”

Valóban nagy meleg volt, de ezt nem tudták a maguk javára fordítani a hazaiak – s mint később kiderült, a meccset sem. Mi ugyanis a kontrákra játszottunk – de ezekből egy órán keresztül egyszer sem jelentettünk veszélyt Azizi Misoi kapujára.

Nem írhatjuk, hogy utána megtört a jég, hiszen az impozáns arénában olvadoztak a műanyag székek a 45 fokos kánikulában, inkább az átok szállt el rólunk, amikor a legf…ább pápai gyerek, Fedor Vilmos huszonötről betekert egy teljesen jogos szabadrúgást, egalizálva a 40 perccel korábban esett hazai találatot. (Mielőtt valaki illetlen szavak leírásával vádolna, így hívják a gólszerző klubját.)

Na, innentől megváltozott a játék képe, a kenyaiak szétestek, mi pedig abszolút újoncokkal is hoztuk a kötelezőt, midőn a 82. percben Szécsi Robi, az Ádáz viking harcosok szélsője egy az egyben vezethette rá a labdát a nem éppen adoniszi külsővel megáldott Misoira, és belsővel eltekerve mellette a játékszert, megszerezte azt a gólt, amivel továbbra is százszázalékos mérleget tudhatunk magunkénak mostani vendéglátóink ellen.

Mivel a hazaiaknak voltak helyzeteik, így a találkozó MVP-je az egy kivétellel minden kísérletüket hárító Kozma Jani volt, de a rendezőktől ezért kapott idomított szamarat az uniós állategészségügyi előírások értelmében nem hozhatta haza. Megegyeztek, hogy a gólszerző húga, Adin Kariuki neveli majd fel, és időnként ír sorsáról.

– Mr_Crea (9516275)

Felpörgető:


Magyarország – Oman (378679710)

Omán Magyarországnál háromszor nagyobb szultánság az Arab-félsziget délkeleti peremén. Területéhez tartozik a Hormuzi-szorosra „felügyelő”, egykor Kalózpart néven ismert Muszandam-félsziget. Északnyugaton az Egyesült Arab Emírségekkel, Délen Jemennel, Nyugaton Szaúd-Arábiaval és a Perzsa-öböllel, Keleten az Arab-tengerrel, Északon az Ománi-öböllel

(http://www.youtube.com/watch?v=aC5F9mzUlC8)

Ha valaki hasonló módon lusta volt, mint eme cikk írója, akkor sok és változatos információval lehet gazdagabb, ha egyhuzamban elolvassa az [U-20] Ifiválogatott 7. topic több mint 350 hozzászólását.

Na de mit is tanulhat egy átlagos felhasználó, ha az U20-as fiatalok topicjába téved? Szedjük szépen sorba az U20-as fórumtopic fórumhuszárjainak fórumtanításait, a csapat friss fórumhíreit.

Többek közt az a kedves olvasó tudomására juthat, hogy a csapat háza táján mezfotózás volt, ahol boldog-boldogtalan válogatott mezt húzhatott magára. (http://www.pfla.hu/userfiles/image/2008-2009/viktor_latoval_mezzel.jpg).
Aki lemaradt róla, az csak a jövendőivó Nostradamica segítségével próbálkozhat újra, a kevésbé járatos szerencselovagok HT-Focin való leitatással is próbálkozhatnak.

Később gazdagabbak lettünk a legjobb 17 évesek futballisták listájával is, mindenki nagy örömére a skillekben arany, de egyes vélemények szerint specekben kissé rozsdás generációra bizony remek jövő várhat. Külön öröm azt látni, hogy milyen sok csapatnál szolgál immár remek edző, illetve milyen sokan áldozzák be a csapatuk rövid távú eredményességét a hosszú távú sikerek érdekében egy kis jófajta alacsony erőnlét edzéssel.

Továbbá a szerencséseknek egy kicsit fejlődhetett is a külföldinyelvű tudása, ugyanis ahogy groundbrakeing newsként Magazinunk megtudta, az FTW (forward to wing) és IMTW (Inner Midfielder to Wing) játékosok mellett az új generációban BTW, azaz Blonde to Wing szurkolólányok (http://farm4.static.flickr.com/3113/2578520476_255b18824b.jpg) is lényeges szerepet fognak játszani a fiatal és pattanásos olvasóközönségünk nagy örömére.

Na de ne kanyarodjunk el ennyire a hét főattrakciójától, amit már mindenki biztosan lélegzetvisszafolytvaésszájpöcökkel vár! Ha a HT-k is úgy akarják, akkor péntek este 8 órai kezdettel U20-as csapatunk Omán ellen mérkőzik meg, a hangulatáról és a maroknyi szurkoló által több milliós kárt korábban elszenvedő híres Feketeszén Katlanban. Nostradamica segítőjétől Abacicától azt is megtudtuk, hogy a csapat a nagy tét miatt 2-5-3-as felállásban és ellentámadással fog pályára lépni. Esetleg félidőben várható átállás 7-2-1-es felállásra, de csak akkor, ha hátrányban van a csapat, és ha fizetés is lesz a héten. A várható felállást illetően Magazinunk azt is kiszedte az addigra már minden pénzét elivó Abacicából, hogy a csapatban néhány 27 éves csapnivaló játékostól eltekintve jórészt a 13 éves korosztály legjobbjai fognak szerepelni, szigorúan ikszpé tápolás céljából.

Élmény lesz nézni, ahogy kisfiaink leközépiskolázzák az ellenfél abszolút monarchiában felnőtt lesipuskás futballistáit!

Jó egészséget és a mérkőzésre legalább két pofa sört kíván a megújult…
U20 Magazin

– Sanyeszt (9943782)

Ingyen reklám:

Ez itt és most két fizetetlen reklám helye:

„ Hamarosan megjelenik a NTimes újragondolt, képesítettebb változata, magazinosabb stílusban!” … de már itt találtok ezt-azt belőle: (www.kepesntimes.eoldal.hu)

Kelet-Nyugat:
“Ne feledd, emlékezz, mert lesz ebben a szezonban is… Darko (7176996)
megígérte… :)
(http://www.youtube.com/watch?v=vJSHisNJPic)
””

Következő számunk megjelenése: 2012. 05. 04. Péntek!

0

2. szám: Gólhelyzet

Akadémiás Álom Válogatott:


4-4-2 szimetrikus felállásra:


Kapus:
Barnabás Jass

Szélsőhátvédek: Gyula Polacsik, Csaba Dittrich

Középhátvédek:
Imre Bendes, Richárd Kenéz

Szélsők:
Dávid Szigony, Mihály Deák

Középpályások: Gergő Huber, János Csicsák

Csatárok:
Martin Déry, László Nemecsek

„Olyan játékosokból válogattam, akiknek már ismert a spece, később derülhet ki másnál is, ezért ez csak egy pillanatnyi állapot, köv. szezon elején érdekes lehet még egy összeállítás.” By dzsoo

Válogatott közeli vélemények:

Sajnos Aba (4096045) kissé elhavazódott IRL így a közérdekében tartott beszéd foszlánya helyett a Magyarország fórum szakaszról szeretnék egy kérdés-választ idézni:

Pistuko (3886636):
– „Arra van valamilyen adatbázisotok, hogy kik azok a titáni hátvédek (nem tudom, mikorra tudják ezt a szintet elérni, így életkort nem írnék, de a lehető legfiatalabbak érdekelnének), akik valamiért (spec, kieg. skill hiánya, vagy csak nem jutottunk ki) “mentek a levesbe”?”

Aba:
– „Titánit olyan 20 évesen és 60 napos körül érhetnek el a legbikábbak, ha sérülés se nagyon van, de arról adatbázis, hogy kik mentek levesbe? Először is mit értesz leves alatt? Nem kaptak u20 meccset vagy nem edzették őket vagy mi?”

Pistuko:
– „A leves alatt azt értem, hogy nem jutottak, vagy várhatóan nem jutnak U20-as szereplési lehetőséghez. Utóbbi esetben is leginkább a sz..r formákra, a spectelen állapotra és hasonlókra gondolok.
A 20/60-ból kiindulva nagyjából 22/0-ig bezárólag érdekelnek azok, akik bármilyen ok miatt viszonylag távol kerültek attól, hogy esetleg a nagyválogatott alkalmazza őket.
Nyilván ez egy soktényezős dolog, tehát vélhetően elég karcsú lenne a lista, ha éppen nem üres.
Mindenesetre, ha akad ilyen összesítés, hálás lennék érte.”

Aba:
– ’’ ”A leves alatt azt értem, hogy nem jutottak vagy várhatóan nem jutnak U20-as szereplési lehetőséghez. Utóbbi esetben is leginkább a sz..r formákra, a spectelen állapotra és hasonlókra gondolok.”
Megfigyeltek vannak és nem megfigyeltek u20nál… a nem megfigyeltekről minek lenne külön lista? 😀
Akik nekünk nem jók korban mennek az NT figyelőihez!
Az hogy forma miatt ki került távol valaha is az u20tól megint egy totál fölös “táblázat”
„A 20/60-ból kiindulva nagyjából 22/0-ig bezárólag érdekelnek azok, akik bármilyen ok miatt viszonylag távol kerültek attól, hogy esetleg a nagyválogatott alkalmazza őket.”
21 éves korától az NT figyelők döntenek esélyességeikről/sorsukról! Mi minden kiöregedett u20-ast átadunk nekik, amit ők selejteznek vagy nem (ez már az ő dolguk).
Szóval így a kérdésed lassan az NT segítőire vonatkozik…
De ilyen lista tuti nem lesz náluk se. A megfigyeltekről van listájuk, lehet meg van nekik olyan ex u20as akik nem érdekesek a specük miatt, de olyan hogy ki nem került be éppen az u20ba mert rossz volt a formája vagy mert nem jutottunk ki hát ilyen lista nem lesz szerintem. A nem jutottunk ki védők listáját a most 20 éves 50-80 naposoknál lehet keresni meg a 2 évvel idősebbeknél…”

Hófehérke és a 16 akadémiás törpe

 

2. rész: Hetyegés a skótokkal

Péntek éjjel utáni reggel volt. Az erdei picinyke lakban a 16 akadémiássá kinevezett törpe csak nézte nyálcsorgatva és igen csak sóvárogva, ahogy Hófehérként készülődött. Először is a fenn nevezett nőszemély erotikus filmekből tanult izgató mozdulatokkal magára varázsolta a combfixeit, a tanga és a hozzá való melltartó felvételéről a törpéink szokás szerint lekéstek… Aztán a combfix után már csak a rózsaszín mini ruha magára öltése maradt, majd a menedzser nénink átviharzott a fürdőszobába sminkelni.

Törpéinknek legközelebb a konyhába esett le az álluk. Miért is? Mert Hófehérke a szokásos jegeskávéját készítette. Ezzel nem is lett volna gond. – Kedves olvasóink emlékeztek még az Elemi Ösztön című Sharon mamás filmre? Ha igen akkor tudjátok miről beszélek, ha azt mondom, hogy Hófehérként lekörözte Stone nénit a jégaprítóval – A törpék jégszoborrá válva bámulták, amint Hófehérke letette a jégaprítót, felhajtotta apró kortyokban a kávét, majd kiviharzott a házból.

– Gonosz mostohának ne nyissatok ajtót, max. csak a különböző válogatottak megbízottjainak. Abacustól óvjátok az alkohol készletet… – szólt vissza a törpéknek távozóban – Ha DD-t látnátok, akkor hívjátok azonnal a forró dróton Don Pepperonit. Ja és ha jönne a szőke herceg, akkor helyezzétek kényelembe nekem estére…

Hősnőnk beült a sarki kávéházba és várta a három skótját. Míg várakozott és kora reggel Martinit szürcsölt, elővette ismét retiküljéből a szabályzat ide vágó részét:

„A játékosmegfigyelők
Amikor megalapítod az akadémiát, a csapatodnak lesz egy játékosmegfigyelője is. Kiválaszthatod, hogy melyik régióban vadásszon a tehetségekre, és azt is megadhatod, hogy milyen posztra keressen játékosokat. Ha egy adott posztra keresel játékost (pl. szélsőt), legtöbbször ilyen játékosokat fog ajánlani, de ezek általánosságban rosszabbak lesznek. Ugyanakkor nagyobb esély van arra is, hogy egy kiváló tehetségre bukkan.
Akár több játékosmegfigyelőt is szerződtethetsz, de maximum három lehet belőlük (és legalább egy mindig lesz). Hetente egyszer, ha felhívod őket, megpróbálnak ajánlani egy ifit. Előfordulhat, hogy senkit sem találnak; leginkább akkor, ha túl konkrétan adod meg, kit keresel, vagy ha az adott régió, ahol a játékosmegfigyelő dolgozik, olyan nagyságú, hogy épp nincs benne megfelelő számú, ifikorú tehetség. A nagyobb régiókban több tehetséges ifit lehet találni, mint a kisebbekben (a régiók nagysága a felhasználók számától függ).
Ha egynél több játékosmegfigyelőd van, több ajánlatot is kaphatsz, de csak ha elutasítottad az előzőt. Amennyiben szerződteted vagy elutasítod valamelyiket, a döntésedet már nem vonhatod vissza.”
Kissé késtek, de azért csak megérkeztek a „megfigyelők”.
Az első egy fél üveg skót whiskyvel a kezében támogatta befelé a falat… Ezt Hófehérke azonnal (a skót saját költségén) elküldte Túl az Óperenciánra, hogy keresse meg ott neki Szendét.
A második csak telefonon hívta fel, mert állítólag influenzás… ezért a mi gyönyörűségünk elküldte őt is melegebb éghajlatokra, hogy ott hátha megtalálja Morgót…
A harmadik egy ronda kék zakóban érkezett, amelynek az ujján egy piros karszalagra csak három betű volt hímezve: „BKV”. Ez ahogy meglátta Hófehérkét azonnal lecserélte egy másik karszalagra, ami ezúttal pinkben pompázott: „[teamid=Gyémántgeneráció]”. Na ez mehetett ahova akart, de meg kell találnia Kukát…
Hófehérke felhajtotta a Martini utolsó kortyát. Fizetett majd rohant haza, hercegére vágyakozva…

Folytatása következik jövőhéten!

– Red Tom (8898031)

Felpörgető:


Kenya – Magyarország (378428048)

„A Kenyai Köztársaság egy Kelet-Afrikában, az Egyenlítő mentén fekvő ország. Északról Etiópia, északnyugatról Dél-Szudán keletről Szomália, délről Tanzánia, nyugatról Uganda és délkeletről az Indiai-óceán határolja.”

Kenya Discover the Magic

„pláne a Kenya elleni meccsről 😀 mi a tö…met írnék? Elutaztunk Kenyába, nekik jobb a TS mi gyakoroljuk a formációkat meg igyekszünk szinten tartani”  By abacus

Ingyen reklám:

Ez itt és most két fizetetlen reklám helye:

„ Hamarosan megjelenik a NTimes újragondolt, képesítettebb változata, magazinosabb stílusban!” … de már itt találtok ezt-azt belőle: www.kepesntimes.eoldal.hu

Újabb cikk a Hattrick Pressben: (15168)
„Státusz: Jóváhagyta: terjekey (5405873) Megjegyzés: Ippeg jókor érkezett, köszönjük!”

Következő számunk megjelenése: 2012.04.27. Péntek!